A mai világban a V. Majzik Mária nagyon fontos és érdekes téma lett. A V. Majzik Mária megjelenése óta felkeltette a szakértők és a hobbisták érdeklődését és figyelmét. Ez egy olyan téma, amely különböző területeken viták, viták és elemzések tárgyát képezi, mivel hatása és hatóköre túlmutat a határokon, és a mindennapi élet számos aspektusát fedi le. A V. Majzik Mária-ről kimutatták, hogy jelentős hatással van a társadalomra, a gazdaságra, a kultúrára és arra, ahogyan az emberek érzékelik az őket körülvevő világot. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a V. Majzik Mária jelenségét és mai jelentőségét, elemezve következményeit és szerepét a modern társadalom különböző aspektusainak fejlődésében és átalakulásában.
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
V. Majzik Mária | |
![]() | |
Született | 1949. június 29. Budapest |
Elhunyt | 2025. március 16. (75 évesen)[1] |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | Varga Lóránt |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz V. Majzik Mária témájú médiaállományokat. | |
V. Majzik Mária (Budapest, 1949. június 29. – 2025. március 16.) a magyar egyházművészet megújításáért kitüntetett Magyar Örökség díjas, Príma-díjas képzőművész.
Kerámia- és bronzalkotásai között található a Budakeszin álló Himnusz-szobor és a Parajdon álló római katolikus templom teljes belső díszítése. A szakrális művészet megújítójaként tartják számon, a mai magyar képzőművészet egyedülálló, a kerámia és a szobrászat határvonalán álló, stílusteremtő mestere.
Született 1949. június 29-én Budapesten, iskoláit is ott végezte. Sportkarrierjét egy sportbetegség kettétörte. Vívóként a mexikói olimpiára történő felkészülés közben térdműtétek sorozata kezdődött. Ezt követően vált fokozatosan az élete részévé, majd értelmévé a képzőművészet. Kezdetben a Dési Huber Körben tanult, majd korán, húszévesen a család és a gyermeknevelés került előtérbe. Férje mérnök, műszaki tanár volt. Fia, Varga Lóránt író, drámaíró.
Egészségi állapota idővel nem tette lehetővé számára a további alkotást. 2025. március 16-án hosszú betegség után abban a III. kerületben működő Magyar Hospice Alapítvány házban hunyt el, melynek kápolnáját teljes egészében az ő munkái díszítik.
Kezdetben kisplasztikáival aratott országszerte és külföldön sikereket.
Budapesten többek között:
Országszerte:
Külföldön:
Kisplasztikái megtalálhatók Magyarországon, Németországban és Amerikában is.
A ’90-es években nagyszabású domborművek, összefüggő, nagyméretű domborműegyüttesek sorozata kezdődött, köztük bronzszobroké is. Domborművei megtalálhatók a fővárosban több helyütt és országszerte, valamint Rómában és Erdélyben is.
A magyar egyházművészet megújításáért
Budakeszin található a Himnusz szabadtéri oltára, mely a Mária-út része.
Budakeszin a metodista templom épületében található állandó kiállítása, melynek megnyitójára Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző külön darabot írt.
Ezt a szakaszt át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
![]() |
Ez a szócikk vagy szakasz feleslegesen hosszú. Egy ebben jártas szerkesztőnek át kellene olvasnia, tömörebbre, lényegre törőbbre kellene átírnia. Lásd a stilisztikai útmutatót |
(A kápolna tervezése, 30 szobor és dombormű, köztük Szt. Margit, Istenes Szent János, a Corpus, a keresztút 14 példaképének domborművei és az Utolsó vacsora c. szobor).
(Nyolc, kb. 200 cm magas alak kompozíciója galambokkal, harangokkal)
(A kórház bezárásával lebontásra került. A művésznő a kápolna elemeit felhasználta a későbbi Honvéd Központi Kórház kápolnájának kialakításakor).
(Domborművek a kápolnában: Teremtés kerubokkal (500 x 300 cm) ; Az emberiség: 28 ember nagyságú alak (500 x 300cm) ; A feltámadt Corpus ; Szent Miklós: négy alakos dombormű.)
Jézus születése (13 alakos, 150 x 230 cm dombormű)
Jézus halála (17 alakos, 150 x 230 cm dombormű)
A négy evangélista (230 cm magas alakok)
Mária a kis Jézussal
Keresztelő Szt. János, amint Jézust kereszteli meg
Szent Antal
A keresztút példaképei
A négy évszak: két hatalmas kompozíció a természet isteni rendjéről
Corpus: a halott Krisztus ábrázolása galambokkal
Gyertyatartók, Oltáriszentség-tartó.
(Corpus, Szentlélek, Angyalok, a boltívben bourbon-liliomokkal övezett töviskoszorú, amelyet három félkörívben felfelé szálló galambok vesznek körül.)
(13 m hosszú, 3 m magas összefüggő domborművön a természet ábrázolásával teremt hidat az élet és a halál között, érzékeltetve a lélek örökkévalóságát. Egyik oldalon a természet életteli kiteljesedését, vele szemben ennek negatívját ábrázolja. Az élet-oldalon a fák lombjai alatt kehely formájában megjelennek az évszakok időbeni sorrendjét jelző virágok. A szemben lévő falon: Napraforgó –Corpus, a jobb és bal oldali ablakokon a művész által rajzolt ornamentika –két lator.)
Térkompozíció, szabadtéri oltár. (Hét boltíves kőépítményen bronzdombormű-együttes helyezkedik el 21 bronzharanggal, amely a nemzeti himnuszunkat és a magyar Mária-kegyhelyek templom-harangjainak hangját harangjáték formájában szólaltatja meg. Plasztikai megfogalmazása Kölcsey Ferenc Himnuszának, kiemelten a magyar nép összetartozásának, közösségének. Az alkotásban a művész megteremti a Himnusz nyelvi, zenei és képzőművészeti szintézisét. A főváros és a vidék határán, Budakeszin, a Szarvas téren áll, szabadtéri oltárként.)