Wikipédia:Korrektúra

Mai cikkünkben a Wikipédia:Korrektúra-ben fogunk elmélyülni, egy olyan témában/személyben/eseményben, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Fontos, hogy alaposan megértsük, mi az a Wikipédia:Korrektúra, és hogyan hatott társadalmunk különböző aspektusaira. Ebben a cikkben a Wikipédia:Korrektúra eredetét, jelenlegi vonatkozásait és lehetséges jövőbeli fejlesztéseit fogjuk feltárni. Ezenkívül hangsúlyozzuk a Wikipédia:Korrektúra jelentőségét napjainkban, és azt, hogy hogyan befolyásolta életünk különböző területeit. Kétségtelen, hogy a Wikipédia:Korrektúra egy olyan téma/személy/esemény, amely megérdemli a részletes feltárást, és izgatottan várjuk, hogy elmélyüljünk ebben a lenyűgöző univerzumban.

Azokat a szócikkeket vagy egyéb névtérben elhelyezkedő lapokat, amelyeket a {{korrektúrázandó}}(?) sablonnal (átirányító rövidítései: {{korrektúra}}, {{korr}}) láttak el, korrektúrázásra szorulnak. A korrektúrázás a nyers szöveg első ellenőrzése, amelynek során a korrektor csak azokat a hibákat javítja, amelyek elütésből vagy az írásjelek helytelen alkalmazásából adódnak, illetve ellenőrzi, hogy a szöveg betartsa a magyar nyelvtan szabályait.

Története

A korrektúrázás a könyvnyomtatás kialakulásával egy időben jött létre. A nyomdai nyomósablonok összeállításakor gyakran előfordult, hogy a szedő fordítva, helytelen irányban helyezte el az ólom nyomódúcot, a kinyomtatott oldalon tehát az a betű rossz irányban állt. A szedő gyakran vétett vessző-pont, kis kötőjel-nagy kötőjel, zárójel stb. hibát is. A korrektor a nyomás megkezdése ELŐTT már átnézte a nyomósablont, kijavította az ilyen jellegű hibákat. Majd az első oldal kinyomtatása eredményeként képződő kefelenyomatot is részletesen, betűről betűre átnézte, és a még esetleg megmaradt betű-írásjel hibákat a nyomdai szedő számára jelezte, aki végleg megváltoztatta a nyomósablont.

Alkalmazása a Wikipédiában

Ahogy a fentiekből is kiderül, a korrektúrázás CSAK az elütéseket, helytelen betűalakokat, írásjelek helytelen használatát ellenőrzi. A számítógép korában már nincs szükség az esetleg rossz irányban elhelyezett betűk javítására, de rossz formájú betűk mindig akadnak. Ilyenek a kalapos ő vagy ű, az ékezet nélküli karakterek használata, szócikkek címében a magyar nyelven nehezen kereshető karakterek alkalmazása, évszámok, számjegyek régies írásmódja stb.

A korrektornak NEM FELADATA a szöveg tartalmi ellenőrzése, azt a munkát a {{lektor}} sablon elhelyezésével lehet kérni. Aki a korrektúrázásra vállalkozik, az csak azt köteles elérni, hogy az adott szövegben ne legyenek a magyar nyelv szerinti helytelen karakterek; az írásjelek, számok, szószerkezetek és mondatok a magyar nyelvtannak megfelelően legyenek leírva.

A Wikipédia:Stilisztikai útmutató részletezi a kívánatos fogalmazást.

Használatos sablonok

Lásd még