Ebben a cikkben elmélyülünk a Udvardy József lenyűgöző világában, feltárva annak különféle vonatkozásait és jellemzőit, amelyek ma is aktuálissá teszik. A Udvardy József a keletkezésétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig jelentős hatást gyakorolt a társadalomra, számos területet befolyásolva, és ellentmondásos véleményeket generált. Egy mély és részletes elemzés segítségével igyekszünk megérteni a Udvardy József jelentőségét a jelenlegi kontextusban, megvizsgálva jelentőségét a kultúra, a politika, a technológia és más területeken. Csatlakozzon hozzánk ezen az utazáson a Udvardy József univerzumán keresztül, ahol felfedezhetjük annak hatását és relevanciáját a mai világban.
Udvardy József | |||||||
Született | Bácsalmás | ||||||
Elhunyt | 2000. január 10. (88 évesen) Szeged | ||||||
Állampolgársága | magyar | ||||||
Foglalkozása |
| ||||||
Tisztsége |
| ||||||
szeged-csanádi püspök | |||||||
Vallása | római katolikus egyház | ||||||
Pappá szentelés | 1936. október 25. | ||||||
Püspökké szentelés | 1969. február 16. Budapest | ||||||
Szentelők |
| ||||||
Hivatal | szeged-csanádi püspök (1975-ig apostoli adminisztrátor, 1982-ig csanádi püspök) | ||||||
Hivatali idő | 1969–1987 | ||||||
Elődje | Ijjas József (apostoli adminisztrátor) | ||||||
Utódja | Gyulay Endre | ||||||
Társszentelt püspökök | |||||||
| |||||||
Udvardy József (Bácsalmás, 1911. február 16. vagy 1911. február 6. – Szeged, 2000. január 10.) csanádi püspök 1969-től 1987-ig.
1929-től tanult teológiát Kalocsán, majd 1930-tól a római Collegium Germanicum et Hungaricum tanulója lett. 1936. október 25-én szentelték pappá. 1938-ban visszajött Magyarországra, és Kunbaján lett káplán. 1939. február 6-tól Rómában teológiai doktor, majd a bajai Szent Szív plébánián szolgált.
A következő évtizedben rendkívül sokféle feladatkört töltött be: 1940-től Kalocsa-Belvárosban káplán, 1940–1950 között kötelékvédő. Ezzel párhuzamosan, 1941–1951 között teológia tanár, 1942-ben a szeminárium prefektusa, 1944-ben hitoktatónőképző intézeti tanár. 1945-től 1951-ig főszékesegyházi könyvtárosként is működött, illetve az egyházközségi nővérek moderátora volt. 1947-ben érseki tanácsos, 1948-ban hittanári vizsgáztató, 1950-ben egyházmegyei bíró.
1950–1951 között a Szent István templom igazgatója, majd Szegeden teológia tanár. 1957-ben Jánoshalma plébánosa, majd 1958-ban garábi címzetes apát lett.
1969. január 10-én tabborai címzetes püspökké és csanádi apostoli adminisztrátorrá nevezték ki, majd február 16-án püspökké szentelték Budapesten. 1975. január 7-én megyés püspöki címet kapott. 1969–1979 között a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia országos kateketikai bizottságának elnöke volt. 1976-ban megtagadta, hogy állami kívánságra eljárjon a fiatalokkal foglalkozó papokkal szemben.[1]
1987. június 5-én nyugalomba vonult, utóda Gyulay Endre lett a csanádi püspökség élén. 2000-ben, közel 90 esztendősen hunyt el Szegeden.
Előde: Ijjas József |
Csanádi püspök
1969–1985 |
Utóda: Gyulay Endre |