Toroczkai Wigand Ede
Ma a Toroczkai Wigand Ede-ről szeretnék beszélni. Ez a téma ma rendkívül aktuális, hiszen jelentős hatással van az emberek életére. A Toroczkai Wigand Ede évek óta vita és elemzés tárgya, megosztott véleményeket generálva a szakértők és általában a társadalom körében. Emiatt tartom fontosnak, hogy mélyebben elmélyüljünk ebben a témában, hogy jobban megértsük jelentőségét és lehetséges kihatásait a különböző területeken. Ebben a cikkben a Toroczkai Wigand Ede-hez kapcsolódó különböző perspektívákat és bizonyítékokat fogjuk megvizsgálni, hogy átfogó képet adjunk a Toroczkai Wigand Ede alkalmazási köréről és jelentőségéről.
| Toroczkai Wigand Ede | |
 | |
| az 1890-es években | |
| Született | 1869. május 19. Pest |
| Elhunyt | 1945. január 22. (75 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | építész iparművész író |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Toroczkai Wigand Ede témájú médiaállományokat. | |
Wigand Ede (Pest, 1869. május 19. – Budapest, 1945. január 22.)[1] magyar népies stílusú építész, iparművész és író. A Torockói, később Toroczkai/Thoroczkai nevet erdélyi tartózkodása után vette fel.
Életpályája
Kezdetben Steindl Imre vezetésével az Országház építésén dolgozott. 1907-ben Marosvásárhelyre költözött, ahol valamint a környéki falvakban épített műveiben felhasználta az erdélyi népi művészet elemeit. Tanára volt az Iparművészeti Iskolának. 1945-ben, Budapest ostroma alatt bomba által halálos sérülést szenvedett.[2]
Részt vett a Sváb Gyula-féle iskolaépítési programban, több iskolaépületet tervezett (Magyardellő, Gálfalva, Diód, Mezőújlak, Sáromberke).[3]
Művei
Épületek
Marosvásárhely
- 1909. Kereskedelmi és Iparkamara
- 1910-1913. Kultúrpalota. Ablakfestmények
- Hajdanában régös-régen
- A nagyúr kapuja
- Sátoros palota
- Réka asszony kertiháza
- Csaba királyfi bölcsője
- Réka asszony kopjafája
- Réka asszony deszkás ablaka
- Perosztó szék című
- Gázgyár
- Lehel (Babits, ma Argesului) utca 5. sz. ház
- Legények Háza, Csillag-köz (ma Pas. Stelelor)
- Munkácsy Mihály (ma Bradului) utca16.sz. ház
- Schmidt-ház, Jókai Mór utca (ma Eminescu)
- szecessziós házak, Margaretelor utca[4]
Tatabánya
- 1922 MÁK Rt. Tiszti Kaszinó
Könyvek
- : Butorok (Budapest, 1902)
- Négyféle mívekről (Maros-Vásárhely, 1914)
- Öreg csillagok (Budapest, 1915; 1988)
- Cserényös házak (Budapest, 1916)
- Hímes udvar; bev. Margitay Ernő; Táltos, Budapest, 1916
- Hajdonába régös-régön… (Budapest, 1917)
- Hímes udvar (Budapest, 1917)
- Régi kert s míesei (Budapest, 1917)
- A kert (Budapest, 1923)
- Akseli Gallén-Kallela (Budapest, 1931)
- Architektura (Budapest 1936)
Elismerései
- Magyar állami nagy aranyérem
- Olasz állami nagy aranyérem
- Párizsi Világkiállítás ezüstérme
- Saint Louis-i Világkiállítás ezüstérme
Publikációi
- Öreg csillagok, in: Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának közleményei, 1914. Később megjelent: 1988, 1998, 2003
- Turáni öreg csillagok, in: Turán, 1937
Irodalom
- Keserü Katalin: Toroczkai Wigand Ede; Holnap, Budapest, 2007 (Az építészet mesterei)
Film
- Aki Torockót választotta (2004, r. Duló Károly)
Jegyzetek
- ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest I. ker. állami halotti akv. 140/1946. folyószáma alatt.
- ↑ Gerle János: Toroczkai Wigand Ede c. írása alapján. In Országépítő, 2007/3-4.
- ↑ Gerle, i. m., 184. o.
- ↑ https://nethuszar.ro/riposzt/maskepp-tenyleg-nem-lehet-ujabb-muemlekepuletet-veszit-el-marosvasarhely/
További információk
- Székely Nemzeti Múzeum
- Művészet, 1915/9.
- designmuzeum.hu[halott link]
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
