Tompa Béla

A mai világban a Tompa Béla olyan téma, amely a társadalom különböző területein több ember figyelmét felkeltette. Relevanciája vitathatatlan, és hatásai a személyestől a globális szintig terjednek. A történelem során a Tompa Béla vita, kutatás és elmélkedés tárgya volt, többféle nézőpontot és megközelítést generálva. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Tompa Béla-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak hatását, kihívásait és a javasolt lehetséges megoldásokat. Multidiszciplináris megközelítést alkalmazva arra törekszünk, hogy jobban megértsük a Tompa Béla-et és annak mai következményeit.

Tompa Béla
Született1887. augusztus 30.
Budapest[1]
Elhunyt1953. augusztus 4. (65 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
SzüleiTompa Kálmán
Foglalkozásaszínész

Tompa Béla, Tompa Béla Kálmán Dániel (Budapest, 1887. augusztus 30. – Budapest, 1953. augusztus 4.)[2] magyar színész, színigazgató.

Életútja

Tompa (Droppa) Kálmán színész, színigazgató és Fábián Mária fia. 1910 októberében lépett a színipályára Kecskeméten. Játszott apja társulatában, majd Kolozsvárott és Nagyváradon is fellépett. 1918. augusztus 21-én bemutatkozott a Belvárosi Színházban, Harsányi Zsolt Ugyanaz balra című színművében. Ezután az Andrássy úti Színházban, 1920–21-ben a Revü Színházban játszott. 1922 és 1924, valamint 1928 és 1930 között Kolozsvárott működött, játszott Erdély és a Bánát városaiban. Marosvásárhelyen és Aradon apja társulatát vezette. Tagja volt 1935-ben a Király Színháznak, 1936–37-ben és 1939–40-ben a Belvárosi Színháznak, 1937–38-ban a Művész, 1944-ben a Madách és a Nemzeti Színház művésze volt. 1940 nyarán engedélyt kapott, hogy faluszínházat hozzon létre, ezzel megfordult a Dunántúlon, majd 1941. április és augusztus között a fővárosban. 1938. július 9-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött a nála 24 évvel fiatalabb Mihálkó Gizellával.[3]

Fontosabb színházi szerepei

Filmszerepei

  • Böském (1914)
  • Az apacs álma (1914, szkeccs) – az apacs
  • Az apacs álma (1914)
  • Palika (1918) – Draskovics Pál tanuló
  • Vörösbegy (1921) – Dér István színész
  • Pillanatnyi pénzzavar (1937-38) – szabó
  • Te csak pipálj, Ladányi! (1938) – vendég Ladányiéknál
  • Földindulás (1939) – kocsmáros
  • Késő (1943) – katonaorvos
  • Orient express (1943) – Kurz, filmgyári igazgató
  • Kalotaszegi madonna (1943) – tárlatvezető
  • Féltékenység (1943) – Lajos bácsi, mérnök
  • Zenélő malom (1943) – pincér
  • Szováthy Éva (1943) – szakállas tábornok
  • Kettesben (1943) – kertész
  • Boldog idők (1943) – egyik árverésvezető
  • A látszat csal (1943)

Forgatókönyve

  • Az apacs álma (1914, szkeccs)

Jegyzetek

  1. ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. Petőfi Irodalmi Múzeum . (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  2. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 1502/1953. folyószáma alatt.
  3. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állam házassági akv. 273/1938. folyószáma alatt.

Források