Thár-sivatag
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Thár-sivatag hatását a kortárs társadalomra. Megjelenése óta a Thár-sivatag felkeltette a különböző ágazatok figyelmét és érdeklődését, vitákat és vitákat váltva ki relevanciájával és jelentésével kapcsolatban. A Thár-sivatag jelenség áthatotta mindennapi életünk kulcsfontosságú aspektusait, megváltoztatva kapcsolatainkat, információfogyasztásunkat és a körülöttünk lévő világ megértését. Részletes elemzéssel megvizsgáljuk a Thár-sivatag körül forgó különböző szempontokat, hogy megértsük a kultúrára, politikára, technológiára és az emberi kapcsolatokra gyakorolt hatását. Kritikai megközelítéssel megpróbáljuk megfejteni a Thár-sivatag-re jellemző összetettségeket és árnyalatokat, hogy megvilágítsuk a kortárs társadalomra gyakorolt hatását.
| Thár-sivatag | |
 | |
| A Thár-sivatag Dzsaiszalmer közelében | |
| Elhelyezkedés | India, Pakisztán |
| Besorolás | sivatag, félsivatag |
| Terület | 200 000 km² |
| Térkép | |
 | |
| Műholdas kép a Thár-sivatagról, Pakisztán és India határvonalával | |
| Elhelyezkedése | |
 Thár-sivatag
Pozíció India térképén
| |
 é. sz. 26° 59′ 04″, k. h. 71° 00′ 06″26.984444°N 71.001667°EKoordináták: é. sz. 26° 59′ 04″, k. h. 71° 00′ 06″26.984444°N 71.001667°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Thár-sivatag témájú médiaállományokat. | |
A Thár-sivatag vagy Nagy-Indiai-sivatag (hindi: थार मरुस्थल, rádzsasztáni: थार मरुधर, urdu: صحراےَ تھر) az indiai szubkontinens északnyugati részén, Pakisztán és India határának két oldalán húzódik. Területe kb. 250 000 km². Hossza kb. 800 km, szélessége kb. 480 km.
A Thár-sivatag túlnyomó része az indiai Rádzsasztán állam területén fekszik, egy része átterjed Pakisztánra, északon, keleten és délen pedig a szomszédos indiai államokra. Nyugaton az Indus völgye határolja, keleten az Aravalli-hegység, észak-ÉNy-on a Szatledzs folyó, délen a gudzsaráti Kaccsh, amely részben sivatagos, részben mocsaras táj. A Thár területének 10-20%-a homoksivatag, míg nagyobb része kő-, kavics-, agyagsivatag, itt-ott bozóttal, kevés fával. Nagy területeket fed szeván-fű (Lasiurus scindicus), valamint mind szívós, kemény, drótszerű, mind pedig pozsgás cserjék és elszórtan nőtt fák.
Egyes helyeken a talajvíz sós, ezért öntözésre alkalmatlan, ennek ellenére egyes mélyedésekben, földteknőkben szegényes búzatermést takarítanak be. A bozótos és füves dűnéken marha- és kecskenyájakat legeltetnek.
A sivatag több vadállatának különleges képessége van, hogy megőrizze a vizet. A kulán (vadszamár) vizet tartalékol a testében és nagymértékű vízvesztést is képes túlélni. A chinkarai gazella ivóvíz nélkül is képes élni úgy, hogy az anyagcsere folyamán a táplálékból vizet állít elő. Nagyszámú madár- rovar-, továbbá emlősfajok is (rókák, sakálok) élnek itt.
A kutatók szerint a régió Kr. e. 2000 és Kr. e. 1500 között kezdett elsivatagosodni, és mai formájában Kr. e. 1300 és Kr. e. 900 között alakult ki.[1]
Éghajlata
Az évi csapadékmennyiség helytől függően 100-250 mm, ami a monszun 2-3 hónapja alatt hullik le. A hőmérséklet május-júniusban az 50 °C-ot is elérheti.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 35,8 | 37,8 | 42,3 | 45,8 | 48,0 | 49,2 | 47,0 | 43,3 | 43,3 | 42,2 | 38,8 | 34,4 | 49,2 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 23,8 | 27,3 | 33,3 | 39,1 | 41,9 | 40,9 | 38,1 | 36,6 | 37,1 | 36,5 | 31,3 | 25,4 | 34,3 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 9,1 | 12,4 | 18,1 | 23,5 | 26,4 | 27,6 | 27,0 | 25,9 | 25,0 | 21,8 | 15,9 | 10,5 | 20,3 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −5,9 | −4,4 | 3,4 | 10,6 | 15,1 | 17,2 | 20,1 | 19,1 | 12,9 | 8,3 | 2,0 | −0,6 | −5,9 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 1 | 5 | 3 | 7 | 7 | 21 | 59 | 72 | 19 | 3 | 1 | 2 | 202 |
| Forrás: India Meteorological Department[2][3] | |||||||||||||
Főbb városok
Dzsaiszalmer, Bíkánér, Dzsódhpur.
Jegyzetek
- ↑ Hubert Lamb: Reconstruction of the Course of the Postglacial Climate over the World
- ↑ Station: Jaisalmer Climatological Table 1981–2010. Climatological Normals 1981–2010 pp. 345–346. India Meteorological Department, 2015. január 1. . (Hozzáférés: 2021. január 20.)
- ↑ Extremes of Temperature & Rainfall for Indian Stations (Up to 2012). India Meteorological Department, 2016. december 1. . (Hozzáférés: 2021. január 20.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Thar Desert című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Thar című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Reader's Digest: Világjárók lexikona
- Roger Few: Vadregényes tájakon
