Thalidomid

Napjainkban a Thalidomid olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a modern társadalomban. A Thalidomid évek óta vita és vita tárgya különböző területeken, legyen szó a közpolitikáról, a tudományos világról vagy az emberek mindennapi életéről. A Thalidomid fontossága ellenére azonban még mindig sok olyan szempont van, amely kevéssé ismert vagy vitákat generál. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Thalidomid különböző aspektusait, elemezve a társadalomra gyakorolt ​​hatását, az évek során bekövetkezett fejlődését és a jövőre nézve lehetséges következményeit.

 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Thalidomid
IUPAC-név
(RS)-2-(2,6-dioxopiperidin-3-il)-1H-izoindol-1,3(2H)-dion
Kémiai azonosítók
PubChem 5426
ChemSpider 5233
EINECS-szám 200-031-1
DrugBank DB01041
KEGG D00754
ChEBI 74947
ATC kód L04AX02
SMILES
c1ccc2c(c1)C(=O)N(C2=O)C3CCC(=O)NC3=O
InChIKey UEJJHQNACJXSKW-UHFFFAOYSA-N
UNII 4Z8R6ORS6L
ChEMBL 468
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C13H10N2O4
Moláris tömeg 258,23 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Metabolizmus Hepatic (CYP2C19)
Biológiai
felezési idő 		5 és 7 óra között
Fehérjekötés 55% az (+)-R, 66% az (–)-S enantiomer
Terápiás előírások
Jogi státusz receptköteles
Terhességi kategória X (US)
X (AU)
Alkalmazás szájon át

A thalidomid (INN: thalidomide) csontvelőrák és lepra elleni gyógyszer.

Az ötvenes évek végén jelent meg Nyugat-Németországban Contergan néven, mint recept nélkül kapható nyugtató. 1961-ben visszavonták, mivel súlyos fejlődési és idegrendszeri károsodást okozott. Sokan a modern idők egyik legnagyobb orvosi tragédiájának tartják.

Története

molekula ábra
A thalidomid molekula egyik része külső hatásra (racemizáció) elfordulhat, ami így súlyos rendellenességeket okozhat. Ennek azonosításában eszköz a sztereokémiai vizsgálat.

1957–1961 között sok országban forgalmazták. 1958-tól hirtelen megnőtt a végtag nélküli, illetve fejletlen végtaggal született újszülöttek száma (phocomelia). Az áldozatok számát 10–20 ezer főre becsülik. Az 1980-as években kiderült, hogy a racém formában gyártott szernek csak az egyik enantiomerje okoz rendellenességet.[1] Az utóbbi idők felfedezése, hogy az emberi szervezetben az enantiomerek egymásba tudnak alakulni.[2]

A tragédia után megszigorították a gyógyszerek forgalomba hozását. Csak a hatékony enantiomer kerülhet a készítménybe,[3] és külön meg kell vizsgálni a gyógyszerek hatását terhes nőkre.

1964-ben a Jeruzsálemi Héber Egyetem kórházában felfedezték, hogy a szer javít a leprában szenvedő betegek állapotán. Azóta felújult az érdeklődés az anyag iránt. 1998-ban az FDA[4] is jóváhagyta a szer lepra elleni használatát.

1962: Frances Oldham Kelsey, az FDA[4] felügyelője díjat vesz át John F. Kennedytől a thalidomid USA-beli forgalmazásának megakadályozásáért

Források

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Thalidomide című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Phocomelia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

  1. ↑ Szántay Csaba: Gyógyszereink és a szimmetria Mindentudás Egyeteme, videó. A Conterganról szóló rész 9:20 és 11:00 között van. Írott változat ugyanezen a linken.
  2. ↑ Hollósi Miklós: Barangolások a kiralitás birodalmában
  3. ↑ Mindentudás Egyeteme, videó 11:00 és 12:20 között
  4. ↑ a b Food and Drug Assistance, USA, honlap.