Teafélék

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Teafélék hatását különböző kontextusokban és helyzetekben. A Teafélék az utóbbi években egyre aktuálisabb téma, hatása a személyestől a szakmai szintig terjed. Az elemzés során megvizsgáljuk a Teafélék számos aspektusát, és azt, hogy ezek hogyan formálták megértésenket és tapasztalatainkat az élet különböző területein. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a technológiára gyakorolt ​​hatásáig, a művészetben és a kultúrában betöltött relevanciáján keresztül a Teafélék olyan átfogó témává vált, amely megérdemli, hogy alaposan megvizsgáljuk. Ezzel a cikkel arra törekszünk, hogy teljes és objektív képet adjunk a Teafélék-ről és annak fontosságáról a mai világban.

Teafélék
Virágzó kaméliabokor (Essen, Villa Hügel)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Asteridae
Rend: Hangavirágúak (Ericales)
Család: Teafélék (Theaceae)
Mirb. ex Ker Gawl.
Nemzetségcsoportok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Teafélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Teafélék témájú kategóriát.

Valószínűleg a Gordonia nemzetségbe tartozó) ősi teaféle termésének lenyomata a kora eocénból (Washington állam, Ferry County

A teafélék (Theaceae) a virágos növények közé tartozó hangavirágúak (Ericales) rendjének egyik családja a különböző források szerint mintegy 600–1100 fajjal.

Származásuk, elterjedésük

Főleg Amerikában és Ázsiában gyakoriak.

Megjelenésük, felépítésük

Trópusi fák vagy cserjék, ritkábban mérsékelt égövi lágyszárú növények (köztük felkúszó folyondárok. Megőrizték sok ősi bélyegüket, mint például:

  • egyes fajok spirociklikus[1] virága,
  • apokarpikus termőtáj.[2]

Bőrnemű leveleik szórtan (ritkán: átellenesen) állnak; pálhalevelük nincs. A levelekben olajjáratok húzódnak, ezért azok áteső fényben foltosnak látszanak — erről a tulajdonságukról kapta a rend régebbi elnevezését (Guttiferales - a gutta szó jelentése latinul petty, folt).

Aktinomorf, nagy virágaik általában magánosan nőnek a lomblevelek hónaljában (ritkán virágzattá állnak össze). Általában öt-öt csésze- és sziromlevelük és 3–5 felső állású termőlevelük van. A másodlagos megsokszorozódás (szekunder poliandria) eredményeként a virágokban sok a porzó.

Termésük tok, bogyó vagy aszmag.

Életmódjuk, élőhelyük

A legtöbb faj trópusi vagy a szubtrópusi hegyi esőerdőkben él. Ennek megfelelően sok faj örökzöld.

Felhasználásuk

Fontos, a trópusokon termesztett haszonnövények tartoznak ide — ezek közül legnevezetesebb a kínai teacserje (Camellia sinensis).

Több fajuk dísznövény; ezek közül legismertebb a japán kamélia (Camellia japonica).

Rendszertani felosztásuk

A nemzetségeket három csoportba vonják össze:

Nemzetségcsoporton kívül:

Jegyzetek

  1. ↑ Olyan virág, amelyben a takarólevelek körben, az ivarlevelek pedig csavarvonalban helyezkednek el — Turcsányi Gábor, Turcsányiné Siller Irén, 2005: Növénytan, 22. fejezet - VIRÁGOS RENDSZERTAN
  2. ↑ Apokarpikus a termőtáj, ha a virág több termőlevele külön-külön alkot termőt — Turcsányi Gábor, Turcsányiné Siller Irén, 2005: Növénytan, 22. fejezet - VIRÁGOS RENDSZERTAN

Források