Tafner Vidor

A mai világban a Tafner Vidor olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír és az emberek széles körét érdekli. Legyen szó politikai, társadalmi, tudományos vagy szórakoztató kérdésről, a Tafner Vidor minden korosztálytól és hátterű egyén figyelmét felkeltette. Gazdag és változatos történetével a Tafner Vidor ma is vita és vita tárgya. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Tafner Vidor különböző aspektusait és a modern társadalomra gyakorolt ​​hatását, valamint a jövőre nézve.

Tafner Vidor
SzületettTafner Vidor Imre Mór
1881. november 2.
Bátaszék
Elhunyt1966. október 11. (84 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaUllmann Ilona
(h. 1907–?)
Lábos Ottília
(h, 1926–1966)
Foglalkozásazoológus

Tafner Vidor, teljes nevén Tafner Vidor Imre Mór (Bátaszék, 1881. november 2. – Budapest, Terézváros, 1966. október 11.)[1] zoológus, ötvös.

Élete

Tafner Simon és Tiringer Mária fiaként született. A Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen szerzett doktori diplomát 1905-ben, később ugyanott dolgozott tanársegédként. Rovarokkal és atkákkal foglalkozott. 1906-tól Besztercebányára ment tanítani, itt kísérleteket végzett egy új üvegfajta előállítására. Az első világháborút követően Székesfehérvárra költözött, nyugalmazása után ötvösmesterséggel foglalkozott. 1927-től kerámiaműhelyt vezetett, melynek megszűntével, 1936-ban újból az ötvösmesterséggel kezdett foglalkozni. 1964-ben Budapestre költözött. Kísérletezett zománcokkal, készített kalapált réztárgyakat, s emellett üvegkísérleteket is végzett. Ékszereit filigrán technikával készítette, legnagyobb szabású munkája a sümegi ezüst cibórium. A székesfehérvári Csók István Képtár 1965-ben gyűjteményes kiállítást rendezett műveiből. Mesterei voltak: Kiss Ferenc, Csajka István, Hepka Károly, Hibján Samu.

1907. december 28-án Baján, a Belvárosi templomban házasságot kötött Ullmann Ilona Anna Máriával, akitől később elvált. Második felesége Lábos Ottília volt, akit 1926. február 9-én Budapesten, a Ferencvárosban vett nőül.[2]

Főbb munkái

  • Összenövesztett pillangók (németül is, Budapest, 1901)
  • A Rhynolophusok tapintó készülékéről (Kolozsvár, 1904)
  • Az atkafélék (Temesvár, 1904)
  • Az atkafélék földrajzi elterjedése (Budapest, 1905)

Jegyzetek

  1. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi állami halotti akv. 825/1966. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. október 31.)
  2. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 87/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. október 31.)

Források