A mai világban a Tafner Vidor olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír és az emberek széles körét érdekli. Legyen szó politikai, társadalmi, tudományos vagy szórakoztató kérdésről, a Tafner Vidor minden korosztálytól és hátterű egyén figyelmét felkeltette. Gazdag és változatos történetével a Tafner Vidor ma is vita és vita tárgya. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Tafner Vidor különböző aspektusait és a modern társadalomra gyakorolt hatását, valamint a jövőre nézve.
Tafner Vidor | |
Született | Tafner Vidor Imre Mór 1881. november 2. Bátaszék |
Elhunyt | 1966. október 11. (84 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Ullmann Ilona (h. 1907–?) Lábos Ottília (h, 1926–1966) |
Foglalkozása | zoológus |
Tafner Vidor, teljes nevén Tafner Vidor Imre Mór (Bátaszék, 1881. november 2. – Budapest, Terézváros, 1966. október 11.)[1] zoológus, ötvös.
Tafner Simon és Tiringer Mária fiaként született. A Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen szerzett doktori diplomát 1905-ben, később ugyanott dolgozott tanársegédként. Rovarokkal és atkákkal foglalkozott. 1906-tól Besztercebányára ment tanítani, itt kísérleteket végzett egy új üvegfajta előállítására. Az első világháborút követően Székesfehérvárra költözött, nyugalmazása után ötvösmesterséggel foglalkozott. 1927-től kerámiaműhelyt vezetett, melynek megszűntével, 1936-ban újból az ötvösmesterséggel kezdett foglalkozni. 1964-ben Budapestre költözött. Kísérletezett zománcokkal, készített kalapált réztárgyakat, s emellett üvegkísérleteket is végzett. Ékszereit filigrán technikával készítette, legnagyobb szabású munkája a sümegi ezüst cibórium. A székesfehérvári Csók István Képtár 1965-ben gyűjteményes kiállítást rendezett műveiből. Mesterei voltak: Kiss Ferenc, Csajka István, Hepka Károly, Hibján Samu.
1907. december 28-án Baján, a Belvárosi templomban házasságot kötött Ullmann Ilona Anna Máriával, akitől később elvált. Második felesége Lábos Ottília volt, akit 1926. február 9-én Budapesten, a Ferencvárosban vett nőül.[2]