A Tabúk hatalmas világában számtalan szempont van, amelyet érdemes megvizsgálni és elemezni. Akár a terület szakértője, akár egy egyszerű rajongó látásmódja szerint, a Tabúk végtelen lehetőségeket kínál a különböző aspektusaiba való beleásáshoz. Ebben a cikkben elmélyülünk a Tabúk lenyűgöző univerzumában, feltárva annak eredetét, a társadalomra gyakorolt hatását és lehetséges következményeit a jövőre nézve. Csatlakozzon hozzánk, és merüljön el a Tabúk izgalmas világában, és fedezze fel mindazt, amit ez a koncepció kínál.
Tabúk (تبوك) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Tartomány | Tabúk |
Alapítás éve | 1915 |
Népesség | |
Teljes népesség | 886 036 fő (2022)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 760 m |
Időzóna | UTC+3 (UTC) |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Tabúk témájú médiaállományokat. | |
Tabúk (arab: تبوك) város Szaúd-Arábia északnyugati részén, a jordániai határtól kb. 110 km-re található, az azonos nevű tartomány székhelye. Lakossága 667 ezer fő volt 2021-ben.
Az ország legnagyobb légibázisának otthona.[2]
Az Arab-félsziget e környéke az időszámításunk előtti évezredekben is lakott volt már. A Tabúktól az Akabai-öböl keleti partjáig elterülő sziklasivatagot Midiánnak hívták Ábrahám egyik fia után. Mózes negyven évig bujkált Midiánban egy egyiptomi fiú meggyilkolása után. A Koránban olvashatjuk, hogy próféták figyelmeztették a midiáni népeket a bűnbánatra. Itt esett szó Tabúk váráról, Aṣḥāb al-Aykah-ról (jelentése: az erdők társasága).
Ptolemaiosz az Arab-félsziget Észak-nyugati csücskében létező várost, 'Tabawa' néven említett, feltételezhetően erre a városra utalt.
Mohamed próféta egyik utolsó és legnagyobb katonai akcióját Tabúk ellen vezette Kr. u. 630-ban, azonban a hadjárat valódi csata és vérontás nélkül végződött. Mohamed a bizánci seregek ellenállására számított, azonban a városnál nyoma sem volt az ellenséges alakulatoknak, így hát húsznapi ott tartózkodás után visszameneteltek Medinába.
Tabúk a középkori szír zarándokút mentén feküdt (Damaszkusz-Medina), ekkor élhette a város fénykorát. Átépítették a várat is, amely ezután a zarándokok védelmét szolgálta, illetve ivóvíz-ellátással szolgált.
1918-ban, 3 héttel Damaszkusz brit elfoglalása után, az arab erők megszállták Tabúkot.
Éghajlatát a forró nyarak és az enyhe telek jellemzik. Telente fagy is előfordul. Átlagos hőmérséklete augusztusban 24-39 °C, januárban 4-18 °C. Nyáron időnként 46 °C-ig felcsúszik a levegő hőmérséklete.[3]
Átlagos évi csapadék 30–40 mm, míg hó 3-4 évente esik.