Ebben a cikkben elmélyülünk a Tóth Árpád sétány lenyűgöző világában, feltárjuk annak számos oldalát, és mindent, amit erről az izgalmas témáról tudni lehet. Eredetétől napjaink relevanciájáig, többféle alkalmazásán és különböző területekre gyakorolt hatásán keresztül. Elmerülünk egy felfedezőútban, amely elvezet bennünket ahhoz, hogy jobban megértsük a Tóth Árpád sétány-et, és értékeljük mindazt a gazdagságot, amelyet ez a téma kínál számunkra. Készüljön fel tehát arra, hogy belépjen a tudás és az inspiráció világába, amely lenyűgöz.
![]() |
A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része |
Tóth Árpád sétány | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Település | Budapest I. kerülete |
Városrész | Budai Várnegyed |
Névadó | Tóth Árpád |
Korábbi nevei | gróf Bethlen István bástyasétány, Bástya sétány, Bastei Promenad |
Földrajzi adatok | |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Tóth Árpád sétány témájú médiaállományokat. |
A Tóth Árpád sétány Budapest I. kerületében, a Budai Várnegyed délnyugati oldalán, közvetlenül a várfal mellett húzódó, a Bástya sétány részét képező sétány. Mai nevét a közelben lakó Tóth Árpádról 1946-ban kapta. Korábbi nevei: gróf Bethlen István bástyasétány, Bástya sétány, Bastei Promenad.[1]
A Budai Várnegyed Attila út felé eső szélén, közvetlenül a támfalhoz simulva halad. Kiindulópontja és számozásának kezdete a Dísz térnél található – ám kezdetét a Fehérvári rondellától számítják – és a várfal tetején az Anjou bástyáig tart.
A sétány helyén a középkorban egy keskeny, hadicélokat szolgáló sikátor húzódott. A törökök kiűzése után két évtizeddel, az akkor még romos várfal mentén, 1720-ban kettős fasort telepítettek, azaz az út mindkét oldalára egyet-egyet, elsőként a mai főváros területén. Miután a vár védelmi jelentősége csökkent, 1810 körül elkezdődött egy járható út kifejlődése. Buda visszafoglalásának 250. évfordulója alkalmából, 1934-36-ban alakították át sétánnyá és rendezték a nyugati szakasz környezetét. Mai formáját a második világháború pusztításait követő helyreállítási munkálatok során kapta 1966-70 között, Kecskésné Szabó Ildikó tervei alapján. Legutóbb 2005 és 2011 között újították fel.[2] Ezen felújítás során két részletben, 2006-ban és 2009-ben a külső fasort egységesen japán díszcseresznye fákra cserélték,[3] aminek a virágzása azóta önmagában is turistalátványossággá fejlődött.[4]
Középrészén található Petri Lajos Az erdélyi kettes huszárok hősi emlékműve című lovasszobra,[5] középtájon Fürtös György Zsolnay-díszkútja (ismert még Ősforrás, illetve Ivókút néven is) volt 1973-tól 2008-ig, mikor eltűnt a helyéről.[6] A Fehérvári rondellán áll Görgei Artúr tábornok lovasszobra, melynek eredetijét Vastagh György készítette és 1935-ben állították fel, a jelenlegi egy Marton László által készített másolat, amit 1998-ban helyeztek ide.[5]