Ebben a Bástya sétány-nek szentelt cikkben egy kiterjedt elemzésbe fogunk beleásni, amely a témával kapcsolatos különböző szempontokkal foglalkozik. Feltárjuk a mai társadalomra gyakorolt hatását, a történelemben betöltött jelentőségét, az idők során tapasztalt előrelépéseket és fejleményeket, valamint a körülötte létező különböző perspektívákat. Ezen az úton igyekszünk olyan átfogó jövőképet nyújtani, amely lehetővé teszi olvasóink számára, hogy teljes mértékben megértsék a Bástya sétány fontosságát és hatókörét különböző összefüggésekben.
A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része |
Bástya sétány | |
Abdurrahmán az utolsó budai pasa emlékműve halálának állítólagos helye közelében a Bástya sétányon | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Település | Budapest, I. kerület |
Városrész | Budai Várnegyed |
Földrajzi adatok | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′ 55″, k. h. 19° 02′ 08″47.498694°N 19.035611°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 55″, k. h. 19° 02′ 08″47.498694°N 19.035611°E | |
A Bástya sétány Budapest I. kerületében, a Várnegyedben kialakított sétány volt. A Várhegy nyugati, északi és részben keleti várfalai mögött, hadicélokra szolgáló sikátorok helyén húzódott. Azután jött létre, hogy a vár hadi rendeltetése, erődjellege megszűnt. A 19. században fásították a nyugati szakaszt, és adták át sétányként a nagyközönségnek, majd 1936-ban az északi és keleti szakaszokat is ugyanígy alakították ki, Buda visszavételének 250. évfordulójára. A második világháború a sétányon jelentős károkat okozott, így 1966-70 között korabeli modern kertészeti elvek szerint újjáépítették, és több szakaszra bontották. A szakaszok mai nevei: