Fehérvári rondella
A Fehérvári rondella kontextusában fontos kiemelni, hogy ez a téma vagy személy milyen fontossággal bír a mai társadalomban. A Fehérvári rondella már régóta érdeklődés és vita tárgya, hatása a mindennapi élet különböző területein érezhető volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Fehérvári rondella-hez kapcsolódó különböző szempontokat, a történetétől és fejlődésétől a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig és a mai relevanciáig. Mélyreható elemzéssel igyekszünk jobban megérteni a Fehérvári rondella jelentőségét és szerepét a modern társadalomban.
|
A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része |
A Fehérvári rondella (Kászim pasa bástyája) Budapesten, a budai várban található. Kászim pasa építtette 1667-1668-ban a Fehérvári kapu fokozottabb védelmére, de az építését már korábban megkezdte Gürdzsi Kenán 1656–1658 között. 50 méteres átmérőjével és 4,5 méter vastag falaival a vár legnagyobb körbástyája volt, a belsejében kazamaták voltak. A tetejéről az északra húzódó Hosszú-falat is szemmel lehetett tartani. Az 1723-as budai tűzvész alatti nagy lőporrobbanásban erősen megsérült, de helyreállították. 1849. május 21-én itt törtek be a várba a magyar honvédek. 1867-ben lebontották, mert már nem tartották korszerűnek, de 1950–52 között újra felépítették.
A rondellán álló egyik szobor az Anjou-kori szobortorzók egyikének (Lovas és heroldja) másolata, amit 1983-ban Antal Károly készített. Az eredeti szobortorzót a királyi palota területén, 1974-ben találták meg.
Források
- Somorjai Ferenc: Budapest. Panoráma városkalauzok, Budapest, 2008. ISBN 978 963 243 9402
- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 649. o. ISBN 963-05-6410-6
