Arany Sas Patikamúzeum
A mai világban a Arany Sas Patikamúzeum olyan téma, amely minden korosztály és kultúra embereinek figyelmét felkeltette. Relevanciáját tükrözi a széles körű médiavisszhang, valamint a társadalom különböző szektoraiban felkeltett növekvő érdeklődés. Szakértők és amatőrök egyaránt találtak okot arra, hogy időt és erőforrásokat szenteljenek ennek a témának és következményeinek feltárására. Ebben a cikkben a Arany Sas Patikamúzeum-et különböző szemszögekből vizsgáljuk meg, elemezzük különböző területekre gyakorolt hatását, és perspektívákat kínálunk annak érdekében, hogy jobban megértsük fontosságát a jelenlegi környezetben.
|
A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része |
| Arany Sas Patikamúzeum | |
 | |
| Az Arany Sas Patikamúzeum cégére | |
| Település | Budapest I. kerülete |
| Cím | 1014 Budapest, Tárnok utca 18. |
| Építési adatok | |
| Megnyitás | 1687 |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | gyógyszertár |
| Elhelyezkedése | |
 Arany Sas Patikamúzeum
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 02″, k. h. 19° 02′ 03″47.500556°N 19.034167°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 02″, k. h. 19° 02′ 03″47.500556°N 19.034167°E | |
 | |
| Arany Sas Patikamúzeum weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Arany Sas Patikamúzeum témájú médiaállományokat. | |
Az Arany Sas Gyógyszertár az első gyógyszertár volt Budán, a törökök kiűzése után, 1687-ben a mai Dísz tér 1-2. számú házban alapította Bösinger Ferenc Ignác. A patika 1687 és 1696 között a Dísz tér 6. szám alá költözött. Bösinger fiókgyógyszertárat is nyitott a Vízivárosban, ami később Fekete Medve Gyógyszertárként lett ismert.
Az Arany Sas kezdetben az Arany Egyszarvúhoz nevet viselte, csak 1740-ben nevezte át az akkori tulajdonosa, Hinger János. A patika a „városi” címet is viselhette, cégtábláján Buda címere volt látható. Többször átköltöztették, a Tárnok utcában több szám alatt is megtalálható volt: előbb a 16-os, majd 1735-54 között a 18-as, majd a 8-as szám alá költözött. 1922-ben mai helyére, a Tárnok utca 18. szám alá telepítették.
Tulajdonosai közül jelentősebb volt Werner Bálint, Seyler Ferenc, az Ungár-család, majd az 1920-as évektől Éllő István. 1966-ban a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumhoz csatolták gyógyszerészet-történeti egységként. Az eredeti állapotban helyreállított helyiségeiben 1974-ben nyílt meg az Arany Sas Patikamúzeum, aminek állandó kiállítása a „Gyógyszerészet a reneszánsz és a barokk korában”.
Galéria
-
Arany Sas Gyógyszertár (Patikamúzeum) -
Arany Sas Gyógyszertár (Patikamúzeum) -
Arany Sas Gyógyszertár (Patikamúzeum)
Források
Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 72. o. ISBN 963-05-6410-6
További információk
- Czagány István: Patikamúzeum a budavári volt „Arany Sas” gyógyszertárban. Műemlékvédelem, 1967. 3. sz.
- Czagány István: A budavári „Arany Sas” patika. Communicationes d Historia Artis Medicinae, 1968
- A Patikamúzeum honlapja Archiválva 2010. május 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
