Sótalanítás

Ma a Sótalanítás olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Sótalanítás az emberek mindennapi életének döntő részévé vált. Akár a munka, a személyes vagy a tudományos szférában, a Sótalanítás-nek sikerült jelentős hatást gyakorolnia a modern élet minden területére. Ezért fontos részletesen és objektíven elemezni a Sótalanítás mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását, valamint rövid, közép- és hosszú távú következményeit. Ebben a cikkben a Sótalanítás-re vonatkozó különböző nézőpontokat és véleményeket tárjuk fel, hogy az olvasó széles körű és teljes képet kapjon erről a ma oly fontos témáról.

A sótalanítás egy olyan eljárás, melynek során a tengervízből ivóvizet készítenek. A tengervíz sótalanítása, ihatóvá tétele drága művelet. Az ivóvíz szállítása sem egyszerű dolog nagy távolságra. Az ivóvízhiány a globális felmelegedés miatt egyre nagyobb problémát okoz Afrikában, Kínában, Indiában, Mexikóban, Ausztráliában.

Földön található vízkészletek csupán 3%-a iható, öntözhető édesvíz. Az egész világon megnőtt az ivóvíz felhasználásának mennyisége. A termőföldek öntözése következtében jelentősen fogy ivóvizünk mennyisége. 1950 óta pedig megháromszorozódott az öntözésre használt víz mennyisége.

Módszerek

A tengervíz sótalanításával az édesvíz előállításának két leggyakoribb módszere :[1]

Működő és jelenleg épülő sótalanító üzemek

Tengervizet sótalanító üzemek már léteznek USA-ban (Kaliforniában és Floridában), Spanyolországban, Kínában, Indiában, az Arab Emirátusokban és a Gázai övezetben. 2009-re üzembe áll az Egyesült Királyság (Beckton, Dél-London) első sótalanító üzeme.[2]

Fenntarthatósági szempontok

A WWF figyelmeztetett, hogy sótalanító üzemek építése nagyobb kárt okoz, mint amennyi hasznot. A szervezet szerint a technológia nagy mennyiségű üvegházhatású gáz kibocsátását jelenti, ami súlyosan rongálja a vizek menti környezetet. Jamie Pittock, a WWF globális ivóvíz program igazgatója szerint egyelőre a szennyvizek újrahasznosítására kellene fektetnie az emberiségnek az erejét és nem a sótalanítás technikájának alkalmazására. Mint az ismeretes, 2007-ben a mezőgazdaság felelős a globális vízfogyasztás mintegy 80 százalékáért.[3]

Richard Bowen (az angol Királyi Akadémia munkatársa) szerint alaptalanok a sótalanító üzemekkel kapcsolatos aggodalmak, felépítésükre pedig egyre inkább szükség van. Ger Bergkamp, a World Conservation Union tagja az AP hírügynökség beszámolója szerint kevés ilyen üzem működik, ezért környezetszennyező hatásuk elenyésző.

Közel 19 ezer sótalanító üzem működik a Földön. A sótalanító üzemek magas sótartalmú szennyvizet termelnek 99 millió köbméternyi ivóvíz előállításakor. A magas sótartalmú szennyvíz csaknem 55 százalékát Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben és Katarban működő sótalanító üzemek termelik.[4][5]

Kína bizonyos városaiban már kétféle vezetékből folyik a víz, ehhez sótalanított tengervizet is használnak. Kína komoly összegekkel támogatja a belföldi és európai cégek sótalanítást fejlesztő munkáját, ami ma még ráfizetéses, viszont a jövőben a megváltozott klimatikus viszonyok miatt ez nagy üzletté és növekvő gazdasági befolyás alapjává válhat.[6]

Jegyzetek

  1. ↑ 24.hu: Fokváros: tengervizet inni só nélkül is rossz ötlet
  2. ↑ BBC NEWS | UK | England | London | UK gets first desalination plant
  3. ↑ Ivóvíz hiány Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (2006. augusztus 16.)
  4. ↑ Panagopoulos, Argyris, Maria (2019. november 25.). „Desalination brine disposal methods and treatment technologies - A review”. Science of The Total Environment 693, 133545. o. DOI:10.1016/j.scitotenv.2019.07.351. ISSN 0048-9697. 
  5. ↑
  6. ↑ Frei Tamás: Vizet prédikálnak és vizet isznak Archiválva 2011. október 28-i dátummal a Wayback Machine-ben( Metropol 2011. október 28.)

Lásd még

Külső hivatkozások