Szúcsgyertyános
A mai világban a Szúcsgyertyános olyan kérdés, amely a társadalom különböző szféráiban egyre fontosabbá vált. A politikától a populáris kultúráig a Szúcsgyertyános minden típusú közönség figyelmét felkeltette. A földrajzi határokon túlmutató hatással a Szúcsgyertyános referenciaponttá vált a kortárs panoráma megértésében. Ebben a cikkben ezt a jelenséget fogjuk mélyrehatóan feltárni, elemezve következményeit és következményeit a különböző területeken. A keletkezésétől a jövőbeli előrejelzéséig a Szúcsgyertyános megérdemli, hogy részletesen megvizsgáljuk, hogy megértsük mai hatását.
| Szúcsgyertyános (Hrabovka) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Trencséni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1423 | ||
| Polgármester | Eva Mráziková | ||
| Irányítószám | 913 32 | ||
| Körzethívószám | 032 | ||
| Forgalmi rendszám | TN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 427 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 101 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 294 m | ||
| Terület | 4,29 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 55′ 60″, k. h. 18° 02′ 20″48.933333°N 18.038889°EKoordináták: é. sz. 48° 55′ 60″, k. h. 18° 02′ 20″48.933333°N 18.038889°E | |||
| Szúcsgyertyános weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szúcsgyertyános témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Szúcsgyertyános (1899-ig Hrabovka, szlovákul Hrabovka) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.
Fekvése
Trencséntől 4 km-re északra fekszik.
Története
A települést 1423-ban „Hraboka” néven említik először. A szucsányi uradalomhoz tartozott, később a trencséni uradalom része volt. 1598-ban 14 ház állt a településen. 1720-ban 6 adózója volt. 1784-ben 46 házában 49 családban 276 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HRABOVKA. Két tót faluk Trentsén Várm. főldes Ura G. Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszenek Alsó Szucsa mellett, Trentsényhez mint egy mértföldnyire, savanyú forrása is van, legelője, réttye elég.”[2]
1828-ban 46 háza volt 354 lakossal. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, de sokan készítettek gyógyolajat, főztek szeszt és pokrócszövéssel is foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hrabovka, tót falu, Trencsén vmegyében, Szucsa fiókja: 305 kath., 17 evang., 2 zsidó lak. F. u. Szina, Hrabovszky, Lamecska család.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.
Népessége
1880-ban 273 lakosából 261 szlovák, 7 német anyanyelvű és 5 csecsemő volt; ebből 240 római katolikus, 21 zsidó és 12 evangélikus vallású.
1910-ben 300 lakosából 278 szlovák, 12 német, 4 magyar és 6 egyéb anyanyelvű volt.
2001-ben 427 lakosából 425 szlovák volt.
2011-ben 435 lakosából 411 szlovák és 24 ismeretlen nemzetiségű volt.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
A Trencséni járás települései | ||
|---|---|---|
Trencsén (Trenčín) | ||
|  | |