A mai cikkben a Szuratthani tartomány-ről fogunk beszélni. Ez egy olyan téma, amely sok embert érdekelt a történelem során, és amely ma is vitákat generál. A Szuratthani tartomány eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig a különböző területek szakértőinek tanulmányozásának és elmélkedésének tárgya volt. Ebben a cikkben a Szuratthani tartomány-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk feltárni, a mindennapi életre gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig. Kétségtelen, hogy a Szuratthani tartomány egy lenyűgöző téma, amely megérdemli figyelmünket és elmélkedésünket.
Szuratthani tartomány | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Székhely | Szuratthani | ||
Irányítószám | 84 | ||
Körzethívószám | 077 | ||
Testvérvárosok | Lista Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület (2011. július 6. – ) | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1 067 726 fő (2020. dec. 31.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 12 891,469 km² | ||
Időzóna | UTC+7 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
Szuratthani tartomány weboldala | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szuratthani tartomány témájú médiaállományokat. | |||
Szuratthani (gyakori rövidítéssel Szurat, thaiul: สุราษฎร์ธานี), vagy korábbi nevén Csaija Thaiföld déli részének legnagyobb tartománya, a Thai-öböl nyugati partján. Nevének jelentése „jó emberek városa”. Ezt a címet VI. Ráma sziámi királytól kapta.
Területe 12 892 km² (Pest vármegye kétszerese), népessége 1,04 millió (2014).
A szomszédos tartományok (észak felől, órajárás szerint): Csumphon, Nakhonszithammarat, Krabi, Phangnga, Ranong.
Földrajzilag a Tapi folyó alföldje a tartomány közepe: gumifákkal és kókuszültetvényekkel vegyes füves vidék. Nyugaton húzódik a Phuket-hegylánc mészkővonulata, amelyet jobbára erdők fednek. Itt van a Khaoszok nemzeti park. Keletebbre a Nakhonszithammarat-hegylánc vonul. Itt van a Tajromjen nemzeti park.
A Thai-öböl számos szigete tartozik a kerülethez, köztük a turisták látogatta Ko Szamuj, Ko Phangan és Ko Tau, és a Ko Angthong tengeri nemzeti park.
Szuratthani fő folyói a Tapi és a Phumduang. Ezek Thakham városánál folynak össze, majd az egyesült folyó beleömlik a Bandoni-öbölbe. A Najbang (ในบาง) néven ismert folyódelta Szuratthani városától északra helyezkedik el. Sok csatornából áll és mangrove fákkal és meg gyümölcsösökkel borított szigetecskékkel vegyes.
A tartományban még több más védett terület is van: a Khlong Phanom, aKengkrung nemzeti parkok, a Than Szadet-Ko Phangan tengeri nemzeti park, a Khauthaphet és Nongthungthong területek, ahol nem lehet vadászni, és a Khlongpraja, Khlong Saeng ésKhlongjan környezetvédelmi területek. A Ko Szamujtól délre fekvő kis szigetek számára új nemzeti parkot hoznak létre, Hatkhanom-Mu Ko Thaletaj néven.
Szuratthani területén már a történelem előtt időkben szemangok és maláj törzsek éltek. A 3. században alapították Szrividzsaja királyságot, amely a Maláj-félszigetet a 13. századig uralta. Csajja városában, amely valószínűleg a királyság egyik regionális központja volt, ma is vannak korabeli romok. Egyes thai történészek szerint egy időben a királyság fővárosa is volt, de ez vitatott. Viangsza szintén fontos település volt a királyság idejében.
Szrividzsaja bukása után Csajja, Thatong (ma Kancsanadit) és Khirirat Nikhom városok (müangok) uralták a területet. Csajját közvetlenül a thai fővárosból igazgatták, Thatong és Khirirat pedig a Nakhon Szi Thammarat királysághoz tartozott. 1899-ben Csajja tartomány néven egyesítették őket. 1915-ben Csumphon monthon udvarát Bandonba költöztették át. Ez utóbbi 1915. július 29-én kapta az új Szuratthani nevet, VI. Ráma sziámi király (Vadzsiravud) látogatásakor. A névadásban valószínűleg szerepe volt az indiai Gudzsarátban lévő Szúrat kikötővárosnak. A monthont is átnevezték Szuratnak. 1926-ban megszüntették beolvasztották Makhon Szi Thammarat monthonba. 1933-ban azonban a monthon megszűnt, és a közigazgatás első szintje a tartomány lett.
A tartományi közigazgatás székhelye egy thakhami (Phunphin amphoe) épület volt, Röviddel a második világháború előtt Szuratthaniba költözött, annak a Tapi-folyónak a partjára, amelyet a dél-gudzsaráti Tapi-folyóról neveztek el. Mikor 1941. december 8-án a japánok lerohanták Thaiföldet, a városért vívott küzdelemben a közigazgatási központ épülete megsemmisült. 1954-ben újjáépítették, de 1982. március 19-én egy kommunista felkelők telepítette bomba megint lerombolta, öt embert megölve. A harmadik, jelenlegi épületet a város déli részében húzták fel. A korábbi épület helye ma a lakmüang szentély.
A tartomány 19 kerületre (amphö) oszlik, ezek 131 járásra (tambon) és 1028 falura (muban).
A tartományban egy nagyvárosi önkormányzat van ((theszaban nakhon), három városi (theszaban müang) és 24 járási önkormányzat (theszaban tambon) van. Van ezeken kívül még 109 járási (tambon) közigazgatási hatóság (TAO).
Szám | Város | Thai | Népesség | Jegyzet | |||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1. | Szuratthani | เทศบาลนครสุราษฎร์ธานี | 127,550 | - | 2. | Ko Szamuj | เทศบาลเมืองเกาะสมุย | 52,510 | Turizmus |
3. | Thakham | เทศบาลเมืองท่าข้าม | 20,363 | Vasúti főpályaudvar, repülőtér | |||||
4. | Naszan | เทศบาลเมืองนาสาร | 19,851 | ||||||
5. | Talatcsajja | เทศบาลตำบลตลาดไชยา | 12,955 | Történelmi város | |||||
6. | Donszak | เทศบาลตำบลดอนสัก | 11,357 | A fő kikötő | |||||
7. | Ko Phangan | เทศบาลตำบลเกาะพะงัน | 3,357 | Turizmus |
A parlamenti választásokon a tartomány két választókerületből áll. Ezek három-három képviselőt választanak.
A tartomány fő mezőgazdasági termékei a kókuszdió és a rambután. A kókuszdiót gyakran erre betanított majmok szüretelik, többnyire emsemakákók (Macaca nemestrina). A leghíresebb betanító központ a néhai Szomporn Szekhové volt.
Szuratthaniban először a kínai maláj K. Vong ültetett rambutánfákat, Bannanszan kerületben. Évente augusztus elején rambutánvásárt rendeznek.
A gumifa ültetvények szintén gyakoriak a tartományban.
Neves helyi termék a Csajja kerületi tengerparti Phumriang faluból származó kézzel készített selyemszövet. Csajjából származtik egy másik helyi specialitás, a vörös tojás is. A kacsákat rákkal és hallal etetik, és a tojásokat speciális módszerrel tartósítják.
Ko Szamuj, Ko Phangan, Ko Tau és Ko Angthong szigetek fő bevételi forrása a turizmus.
A népesség változása:
Lakosok száma | 175 485 | 324 784 | 588 381 | 869 410 | 1 031 812 | 1 040 230 | 1 050 913 | 1 063 501 | 1 067 726 | 1 073 663 |
1937 | 1960 | 1980 | 2000 | 2013 | 2014 | 2016 | 2018 | 2020 | 2022 |