Sztaurakiosz bizánci császár
Ez a cikk a Sztaurakiosz bizánci császár témával foglalkozik, amely az évek során érdeklődés és vita tárgyát képezte. A mai társadalomban a Sztaurakiosz bizánci császár alapvető szerepet játszik a mindennapi élet különböző területein, és mindent befolyásol, a másokhoz való viszonyunktól kezdve a személyes és szakmai szintű döntéseinkig. Ez a téma a mai aktualitása miatt felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődését. Ezek mentén a Sztaurakiosz bizánci császár különböző nézőpontjait és megközelítéseit vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító perspektívát adjanak, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy jobban megértse e téma fontosságát a mai társadalomban.
| Sztaurakiosz | |
 | |
| I. Niképhorosz és fia, Sztaurakiosz solidusa | |
| Bizánci császár | |
| Uralkodási ideje | |
| 811. július 27. – október 2. | |
| Elődje | I. Niképhorosz |
| Utódja | I. Mikhaél |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Nikephorian dynasty |
| Született | 790 körül[1] |
| Elhunyt | 812. január 11. (22 évesen) Konstantinápoly |
| Édesapja | I. Niképhorosz bizánci császár |
| Testvére(i) | Prokopia |
| Házastársa | Theophano of Athens |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sztaurakiosz témájú médiaállományokat. | |
Sztaurakiosz (ógörögül: Σταυράκιος, latinul: Stauracius, 790 körül – 812. január 11.), a Bizánci Birodalom császára (uralkodott 811. július 26. – 811. október 2.), I. Niképhorosz fia és 803-tól kezdve tárcsászára volt. 807-ben vette feleségül a hajdani Eiréné császárnő rokonát, az athéni Theophanót.
Élete
Miután atyja diadalmasan előretörő seregét a bolgárok bekerítették a hegyekben, majd lemészárolták a császárral együtt, a súlyos sérülést kapott trónörököst maradék katonái kimentették és Adrianopoliszba szállították, ahol császárrá kiáltották ki. Mivel felgyógyulására nem volt sok remény, leginkább egy alkalmas utód kijelölése miatt volt szükség Sztaurakioszra. A legvalószínűbb jelölt sógora, Mikhaél Rhangabé volt, de a császárné, Theophanó is magának követelte a régensi hatalmat. Sztaurakiosz nem tudott dönteni.
A fenyegető külpolitikai katasztrófa árnyékában végül puccs döntötte el a vitát. Október 2-án a hadsereg, a senatus és a nép Niképhorosz pátriárka támogatásával császárrá kiáltotta ki Mikhaélt, azaz I. Mikhaélt. Sztaurakiosz tudomásul vette a döntést, lemondott és kolostorba vonult, ahol három hónap múlva, 812. január 11-én meg is halt.
Jegyzetek
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2010. március 9.)
Külső hivatkozások
- Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története. Budapest, Osiris, 2003. ISBN 963-389-383-6
| Előző uralkodó: I. Niképhorosz |
Következő uralkodó: I. Mikhaél |
