Mai cikkünkben alaposan megvizsgáljuk a Szonda Éva-et és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a mai relevanciáig a Szonda Éva számos területen vita és vita tárgya volt. Történelmi, társadalmi és gazdasági jelentőségét, vélemény- és szemléletformáló szerepét elemezzük. Különböző perspektívákon és megközelítéseken keresztül igyekszünk jobban megérteni a Szonda Éva társadalmunkban betöltött szerepét, és azt, hogy az idők során hogyan fejlődött. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedező és elmélkedő utazáson a Szonda Éva-ről.
Szonda Éva | |
![]() | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Szonda Éva |
Született | 1958. február 7.[1][2][3] Budapest Magyarország |
Elhunyt | 2023. március 31. (65 évesen)[4] Szeged, Magyarország |
Iskolái |
|
Pályafutás | |
Műfajok | opera, oratórium |
Hangszer | énekhang |
Hang | mezzoszoprán |
Díjak | Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj (1985) |
Tevékenység | operaénekes |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szonda Éva témájú médiaállományokat. | |
Szonda Éva (Budapest, 1958. február 7. – Szeged, 2023. március 31.) magyar opera-énekesnő (mezzoszoprán).
Gyermekkorát Zuglóban töltötte.[5] Énekművészi tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Sziklay Erika irányításával folytatta 1979–1984 között. Diplomájának megszerzésekor Oberfrank Géza szerződtette a Szegedi Nemzeti Színházhoz, melynek egész pályája során magánénekese, 2012-től Örökös Tagja volt. Operaszerepein túl gyakran volt oratóriumok szólistája. Főszerepeket énekelt vendégművészként a pécsi, győri operatársulatnál és a Magyar Állami Operaházban. A szegedi társulattal, illetve oratórium-szólistaként Ausztriában, Németországban, Svájcban, Hollandiában, Belgiumban, Luxemburgban, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és Szingapúrban vendégszerepelt.