Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Ezt a szócikket össze kellene dolgozni a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal szócikkel. Az összedolgozás után az egyik lapot törölni kell, vagy – ha érdemes – átirányítássá alakítani. A megbeszélésbe a vitalapon kapcsolódhatsz be.

A Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal a MÁV 100-as számú, Tuzsér állomásig kétvágányú, tovább egyvágányú, a Záhony–Csap országhatár szakasz kivételével 25 kV 50 Hz-cel villamosított nemzetközi fővonala.

Történelem

A vasútvonal Budapest és Szolnok közötti szakasza szinte egyidős az első magyarországi vasútvonallal. A Tiszántúlt közel merőlegesen átszelő fővonal földmunkáit egyszerre kezdték meg a Pest–Vác vasútvonallal. A Magyar Középponti Vasút által épített közel 100 km hosszú vasútvonalat 1847. szeptember 1-jén nyitották meg. Az eleinte egyvágányú vonalon Cegléden és Szolnokon, a Tisza-parton épült nagyobb állomás (Ószolnok). A felépítmény 26,6 kg/fm tömegű, „PV” jelű és 28,8 kg/fm tömegű, „A” jelű vassínekből épült. A síneket telítetlen tölgyfa aljakra sínszegekkel kötötték le.

A vasútvonal Szolnok és Debrecen közötti szakaszának építésére a Magyar Középponti Vasút már korábban kapott engedélyt, ám az 1848–49-es szabadságharc miatt a vasútépítés földmunkái lelassultak. Az építkezés újra lendületet kapott, amikor a újonnan megalakult Tiszavidéki Vasút vette át a vasútépítést 1856-ban. A Szolnok–Debrecen közötti, sík vidéken haladó, 121 km hosszú vonalszakaszt 1857. november 25-én adták át a forgalomnak. A Debrecentől Nyíregyházára és onnan tovább Miskolcra tartó vonalszakaszt a vasúttársaság 1859. május 24-én nyitotta meg. A felépítmény 37,0 kg/fm tömegű, „g” jelű vassínekből épült.

A Nyíregyháza és Záhony közti – azelőtt 100b számú – vonalszakaszt a Magyar Északkeleti Vasút építette. A Nyíregyháza és Kisvárda közötti 43 km hosszú szakaszt 1872. november 20-án, a Kisvárdától a Tiszán át Csapig tartó 28 km hosszú szakaszt 1873. február 4-én adták át a forgalomnak. A vasútvonal Nyíregyházán a Tiszavidéki Vasút vonalaihoz csatlakozott. Magyarország vasúti kapcsolatát valósítja meg Ukrajnával, a Záhony-Csap illetve Tuzsér–Bátyú határátmeneteken. (Utóbbi csak teherforgalom részére.)

Közelmúlt

A pályát Záhony és Nyíregyháza között 1967-ben, Szajolig 1970-ben villamosították.

A vasútvonal története alatt több, a településektől távol eső megállóhely tűnt el a tanyavilág megszűnése következtében lecsökkent utasforgalom miatt. Például a Fegyvernek-Örményes és Kisújszállás állomások között, a 138. km-nél található Turgony megállóhely, Karcagi puszta megállóhely a 154. km-nél Kisújszállás és Karcag állomások között, valamint Apavára megállóhely a 169. km-nél Karcag és Püspökladány állomások között. 2006 óta már nem állt meg menetrend szerinti személyszállító vonat Barta és Pusztaszakállas megállóhelyeken sem. (Ezek a vonal 2012-ben lezajlott felújításával szűntek meg.) 2009-ben a Császárszállás megálló is megszűnt.

Tervezett fejlesztések

Az I/1. ütemben a Szajol–Püspökladány vonalszakaszon a pálya 160 km/h sebességre lesz alkalmas, az engedélyezett tengelyterhelés 225 kN-ra fog nőni. A műtárgyak felújítása, illetve a felsővezeték-rendszer átépítése is része a projektnek. Barta és Pusztaszakállas megállóhelyek megszüntetésre kerülnek. 2012-ben a nyíltvonali vonalszakaszok átépítése történt meg. Kivitelezés befejezése: 2015. október 3. volt. A folyamatban lévő fejlesztések eredményeként a Püspökladány–Debrecen szakaszt is 160 km/órás sebességűre fogják átépíteni. ebből 2020. október 16-án átadásra került a 8,04 km-es Ebes-Debrecen szakasz felújítása. Debrecen-Csapókert állomás megszűnik, helyette valószínűleg Júliatelep néven új megállóhely létesül Debrecen északi szélén, a Csapókerttől kb. 1 km-rel északra Apafa irányában. Ezzel új csomópont létrehozására nyílna lehetőség, hiszen a leendő megállóhelynél van több trolibusz végállomása, valamint helyi és helyközi autóbuszok áthaladó megállóhelyei.

Forgalom

Személyforgalom

A vonalon ütemes menetrend szerint óránként közlekednek InterRégió és InterCity vonatok. Az InterRégiók "CÍVIS" néven, jellemzően Debrecenben fordulnak, de pénteken és vasárnap egészen Záhonyig járnak. Nyíregyháza és Záhony felé Debrecen állomáson csatlakoznak személyvonatok, óránként. Az InterCity vonatok Nyíregyháza és Záhony felé "NYÍRSÉG", Budapest-Keleti pályaudvar felé pedig "TOKAJ" néven közlekednek. Minden nap egy pár EuroCity vonat is közlekedik "HORTOBÁGY" néven, Bécs és Záhony között. Ezen felül Debrecen környékén csúcsidőben sűrítő vonatok közlekednek, jellemzően Püspökladányig, de reggel egy vonat Karcagról indul.

Teherforgalom

A záhonyi átrakókörzet

Záhony és Csap között a pálya nem villamosított, a Tisza-híd egyvágányú, melyen fonódva megy át a széles és a normál nyomtávú vágány. A vonal folytatása a Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonal. Szokás szerint a normál/széles tengelyátszereléseket a magyar oldalon szokták végezni csoportemelő berendezéssel. Az emelőkkel felemelik a kocsikat, lekötik a kocsikról és kigurítják alóluk az egyik nyomtávú forgóvázakat, majd alágurítják a másik nyomtávúakat, leengedik a kocsikat, végül pedig bekötik a forgóvázakat. De az ukrán oldalon néhány határhoz közeli vasúton (pl. Munkács állomásig) arra is van lehetőség, hogy fonódott vágányokon tengelyátszerelés nélkül közlekedjenek normál nyomtávú vonatok. Ezt kihasználva a 2018. december 9-i menetrendváltás óta több magyar nemzetközi vonat is közlekedik Munkácsra normál nyomtávon.

Járművek

A vonalon közlekedő InterRégió járatok jellemzően Stadler FLIRT és KISS motorvonattal vannak kiadva. Az InterCity vonatok élén TRAXX, V43 és V63-mas mozdonyok közlekednek. Ezen vonatok általában 2-3 Bpee kocsival, egy többcélú teres IC+ kocsival, egy prémium szakaszú bisztrókocsival és egy Apee kocsival közlekednek. Pénteken és vasárnap erősítő kocsikkal közlekednek. Ezek jellemzően Bpmee és fecske Bhv-k. A személyvonatok FLIRT és fecske inga szerelvények. A 'HORTOBÁGY' EuroCity vonat Bpmz, Apmz és többcélú teres kocsival van kiadva. Ezt a járatot is jellemzően TRAXX továbbítja. A tehervonatok élén gyakran megfordulnak az ÖBB Taurus és Vectron mozdonyai is.

Galéria

Balesetek

Jegyzetek

  1. ↑ Balázs Zsuzsanna - Így pusztul Záhony, a magyar rendszerváltás egyik legnagyobb vesztese (qubit.hu, 2019.10.14.)
  2. ↑ 100 Budapest-Nyugati–Záhony. www.vpe.hu. VPE Kft. (Hozzáférés: 2018. január 27.) arch
  3. ↑ Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 128. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-312-2)
  4. ↑ Ószolnok a vasutallomasok.hu oldalon
  5. ↑ Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 150. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-312-2)
  6. ↑ Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 72. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  7. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2012. június 3.)
  8. ↑ Megépült a 160 km/órás sebességű Ebes-Debrecen vasút
  9. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2012. június 3.)
  10. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2009. november 24.)
  11. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2012. június 3.)
  12. ↑ Összefoglaló a 2007-2013 között a KözOP keretén belül megvalósuló vasúti fejlesztésekről. . (Hozzáférés: 2009. november 24.)
  13. ↑ Vasúthálózat. . (Hozzáférés: 2009. november 24.)
  14. ↑ IHO - Vasút - Kipróbálták a munkácsi IC-t. iho.hu. . (Hozzáférés: 2019. május 7.)
  15. ↑ IHO - Vasút - Hét óra alatt Budapestről Munkácsig 1435 milliméteren!. iho.hu. . (Hozzáférés: 2019. május 7.)
  16. ↑ Az átrakó története - ZÁHONY-PORT

További információk

MÁV 100-as vonal (Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony – (Csap (Чоп)  Ukrajna))
Szolnok – Szajol – Törökszentmiklós – Fegyvernek-Örményes – Kisújszállás – Karcag – Püspökladány – Kaba – Hajdúszoboszló – Ebes – Debrecen – Debrecen-Csapókert – Apafa – Bocskaikert – Hajdúhadház – Téglás – Újfehértó – Császárszállás – Nyíregyháza – Sóstó – Sóstóhegy – Kemecse – Nyírbogdány – Kék – Demecser – Gégény – Pátroha – Ajak – Kisvárda – Kisvárda-Hármasút – Fényeslitke – Komoró – Tuzsér – Tiszabezdéd – Záhony – (Csap (Чоп)  Ukrajna)
magyar Magyarország vasútvonalai
Normál nyomtávú vasútvonalak
Keskeny nyomtávú vasútvonalak
Egyéb vasútvonalak
Tervezett vasútvonalak