Szilvássy Margit

Ez a cikk a Szilvássy Margit témával foglalkozik, amely ma nagyon fontos és érdekes téma. A Szilvássy Margit hosszú ideje felkeltette a szakemberek, kutatók és a nagyközönség figyelmét a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatásának köszönhetően. A cikk során a Szilvássy Margit-re vonatkozó különböző nézőpontok, tanulmányok és reflexiók kerülnek elemzésre, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk a témáról. Ezen túlmenően a Szilvássy Margit-hez kapcsolódó lehetséges megoldások, előrelépések és kihívások feltárására kerül sor, azzal a szándékkal, hogy elősegítsék a párbeszédet és a kritikai gondolkodást ezzel a rendkívül fontos kérdéssel kapcsolatban.

Szilvássy Margit
Vajda M. Pál felvétele
Vajda M. Pál felvétele
Született1910. október 16.
Beszterce
Elhunyt1988. február 7. (77 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaoperaénekes
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (–1934)
KitüntetéseiMagyarország Érdemes Művésze díj (1966)
SírhelyeFarkasréti temető (6/15-1-155)
Zenei pályafutása
Műfajokopera
operett
Aktív évek1934–1968
Hangszerénekhang
Hangszoprán
mezzoszoprán
DíjakAz Operaház örökös tagja
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilvássy Margit témájú médiaállományokat.

Szilvássy Margit (Beszterce, 1910. november 16. – Budapest., 1988. február 7.) operaénekes (szoprán), érdemes művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja.

Életpályája

1929 és 1934 között a budapesti Zeneművészeti Főiskolán tanult, mesterei Hilgermann Laura, Molnár Imre és Sík József (ének), valamint Palotay Árpád és Budanovits Mária voltak. A főiskola operai tanfolyamán 1934-ben megszerzett oklevéllel a Magyar Állami Operaház ösztöndíjasa lett, majd 1936-tól 1968-ig magánénekese. Nyugdíjba vonulása után 1968-tól énektanítással foglalkozott. A budapesti Operaház egyik legsokoldalúbb tagja volt, egyaránt kitűnően énekelte a szoprán- és a mezzoszoprán szerepeket; szerepköre az operettprimadonnától a szubretteken át a drámai hősnőkig terjedt. Európa több országában lépett fel vendégként.

1943 decemberében a Lippay Produkció felkérésére énekelte el Kodály Zoltán énekhangra és kamarazenekarra átírt népballadai feldolgozását Szőts István Kádár Kata című kisjátékfilmjének zenéjéhez.[2]

A 2002 óta a Nemzeti Örökség Intézete kezelése alatt álló, védett sírja a Farkasréti temetőben található .[3]

Főbb szerepei

Díjai

Jegyzetek

  1. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. Petőfi Irodalmi Múzeum . (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  2. ↑ Szentpály 1943.
  3. ↑ Nemzeti sírhelyek – Szilvássy Margit.

Források