Szilády János

A Szilády János téma az elmúlt években világszerte felkeltette az emberek figyelmét. Akár a társadalomban betöltött relevanciája, akár a mindennapi életre gyakorolt ​​hatása miatt, a Szilády János központi helyet foglalt el a jelenlegi beszélgetésekben és vitákban. Megjelenése óta a Szilády János kíváncsiságot és vitákat váltott ki, így lenyűgöző témává tette a felfedezést és a megvitatást. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Szilády János minden oldalát, az eredetétől a mai világra gyakorolt ​​hatásáig, azzal a céllal, hogy rávilágítsunk erre a témára, és mélyebben megértsük fontosságát.

Nem tévesztendő össze a következővel: Sziládi János.
Szilády János
Született1839. április 6.
Ságvár
Elhunyt1889. április 1. (49 évesen)
Bácsfeketehegy
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiSzilády László
Foglalkozásalelkész

Szilády János (Ságvár, 1839. április 6. – Bácsfeketehegy, 1889. április 1.) református lelkész.

Élete

Ságvári születésű, de kiskunhalasi kötődésű családban született. Apja Szilády László, és bátyja Szilády Áron szintén református lelkészek voltak.

Középiskoláit Kiskunhalason és Nagykőrösön, a teológiai tanfolyamot Pesten 1860-ban végezte el. Két évet Kunszentmiklóson segédtanári minőségben, néhány hónapot Pomázon segédlelkészi állásban töltött. 1864 őszén külföldre ment, a legtovább Párizsban időzött. 1866-tól pesti káplán, 1869. márciustól a Váci Börtön lelkésze, 1872 szeptemberétől bajai lelkész volt. 1874 májusától a délvidéki Bácsfeketehegy lelkésze lett haláláig. A dunamelléki református egyházkerület tanácsbírája, a debreceni zsinatnak póttagja volt.

Munkái

  • Fegyházaink reformjához általános és hazai szempontból. Vác, 1871.
  • Egyházi beszédek. Kecskemét, 1874–1876. Két kötet. (Az I. kötet 2. kiadásáról a szerző 1881. gondoskodott; a II. kötet bővített kiadását Szilády Áron adta ki Budapesten 1896-ban).
  • A feketehegyi református egyház 100 éves története.

Kéziratban is maradtak hasonló dolgozatai.

Források