Szentkirályi Ákos

Ebben a cikkben a Szentkirályi Ákos-be fogunk beleásni, feltárva annak hatását, fontosságát és relevanciáját a mai társadalomban. A Szentkirályi Ákos már évek óta érdeklődés és vita tárgya, és hatása a mindennapi élet különböző területein látható. Ebben a cikkben különböző nézőpontokat és véleményeket fogunk megvizsgálni a Szentkirályi Ákos-ről, azzal a céllal, hogy teljes és kiegyensúlyozott képet adjunk erről a témáról. Ezenkívül megvitatjuk, hogyan fejlődött a Szentkirályi Ákos az idők során, és hogyan alakítja tovább mai életünket. Kétségtelen, hogy a Szentkirályi Ákos egy lenyűgöző téma, amely megérdemli figyelmünket és elmélkedésünket, és biztosak vagyunk benne, hogy ez a cikk gazdagító betekintést nyújt ebbe.

Szentkirályi Ákos
Született1851. január 27.
Oravicabánya
Elhunyt1933. május 23. (82 évesen)
Kolozsvár
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiSzentkirályi Zsigmond
Foglalkozásamezőgazdász,
szakíró,
állatorvos
SírhelyeHázsongárdi temető

Komjátszegi Szentkirályi Ákos (Oravicabánya (Krassó-Szörény vármegye), 1851. január 27. – Kolozsvár, 1933. május 23. ) magyar mezőgazdász, szakíró. Főleg a juhászat fejlesztésével foglalkozott.

Életpályája

Apja, Szentkirályi Zsigmond bányakapitány volt. Gimnáziumi érettségit Kolozsváron tett, majd a jogakadémián az alaptantárgyakból letette a vizsgákat. A kolozsmonostori magyar királyi gazdasági tanintézet tanfolyamának befejezése után, Derekegyházon gyakornok volt. 1872-ben ezen tanintézetnél ösztöndíjas gazdasági segéd lett, majd állami ösztöndíjjal a proskaui porosz királyi gazdasági akadémiára ment tanulmányait folytatni. 1874-ben Magyaróvárott, 1875-ben Kassán volt segédtanár. 1879-ben a kolozsmonostori gazdasági tanintézet rendes tanára lett. Közben Budapesten állatorvosi, 1881-ben Kolozsvárt bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1897-ben az intézet igazgatója lett, annak átszervezése után (1907) ismét 1910-ig, nyugdíjazásáig.

Főbb művei

  • A Miescher féle tömlők (Kolozsvár, 1880);
  • A jelen idő követelményeinek megfelelő tejgazdaság (V. Kirchner után átdolgozta, Budapest, 1881);
  • A czigája juhról (Magyaróvár, 1885);
  • A bivalyról (Magyaróvár, 1888);
  • Az erdélyi gazdasági egylet állatkiállításának működése 1882-től 1889-ig. (Kolozsvár, 1889);
  • A tejtermelés és értékelés kérdése Kolozs vm.-ben és Kolozsvár városban (Kolozsvár, 1909);
  • Mezőgazdasági felső szakoktatásunk (Kolozsvár, 1912).

Emlékezete

  • Szentkirályi Ákos (Köztelek, 1933. 61 – 62. sz.).

Források

  • A Pallas nagy lexikona
  • Magyar életrajzi lexikon
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  

További információk