Ebben a cikkben a Szentkirályi Ákos-be fogunk beleásni, feltárva annak hatását, fontosságát és relevanciáját a mai társadalomban. A Szentkirályi Ákos már évek óta érdeklődés és vita tárgya, és hatása a mindennapi élet különböző területein látható. Ebben a cikkben különböző nézőpontokat és véleményeket fogunk megvizsgálni a Szentkirályi Ákos-ről, azzal a céllal, hogy teljes és kiegyensúlyozott képet adjunk erről a témáról. Ezenkívül megvitatjuk, hogyan fejlődött a Szentkirályi Ákos az idők során, és hogyan alakítja tovább mai életünket. Kétségtelen, hogy a Szentkirályi Ákos egy lenyűgöző téma, amely megérdemli figyelmünket és elmélkedésünket, és biztosak vagyunk benne, hogy ez a cikk gazdagító betekintést nyújt ebbe.
Szentkirályi Ákos | |
Született | 1851. január 27. Oravicabánya |
Elhunyt | 1933. május 23. (82 évesen) Kolozsvár |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Szülei | Szentkirályi Zsigmond |
Foglalkozása | mezőgazdász, szakíró, állatorvos |
Sírhelye | Házsongárdi temető |
Komjátszegi Szentkirályi Ákos (Oravicabánya (Krassó-Szörény vármegye), 1851. január 27. – Kolozsvár, 1933. május 23. ) magyar mezőgazdász, szakíró. Főleg a juhászat fejlesztésével foglalkozott.
Apja, Szentkirályi Zsigmond bányakapitány volt. Gimnáziumi érettségit Kolozsváron tett, majd a jogakadémián az alaptantárgyakból letette a vizsgákat. A kolozsmonostori magyar királyi gazdasági tanintézet tanfolyamának befejezése után, Derekegyházon gyakornok volt. 1872-ben ezen tanintézetnél ösztöndíjas gazdasági segéd lett, majd állami ösztöndíjjal a proskaui porosz királyi gazdasági akadémiára ment tanulmányait folytatni. 1874-ben Magyaróvárott, 1875-ben Kassán volt segédtanár. 1879-ben a kolozsmonostori gazdasági tanintézet rendes tanára lett. Közben Budapesten állatorvosi, 1881-ben Kolozsvárt bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1897-ben az intézet igazgatója lett, annak átszervezése után (1907) ismét 1910-ig, nyugdíjazásáig.