Szent Flórián

Napjainkban a Szent Flórián olyan téma, amely minden korosztály és származású ember érdeklődését felkelti. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásáig a Szent Flórián vitákat és vitákat váltott ki szerte a világon. Relevanciája vitathatatlan, hatása a tudás különböző területeire terjed ki. Ebben a cikkben a Szent Flórián különböző szempontjait és megközelítéseit vizsgáljuk meg, elemezve annak fontosságát és a mai életre gyakorolt ​​hatását. Részletes elemzéssel igyekszünk megvilágítani ezt az összetett és többdimenziós témát, átfogó és teljes képet adva az olvasónak a Szent Flórián-ről és annak társadalmunkra gyakorolt ​​hatásáról.

Szent Flórián
Szent Flórián szobra Pécsen
Szent Flórián szobra Pécsen
vértanú
Születése
240 körül
Aelium Cetium, Római Birodalom
(ma: Ausztria)
Halála
304. május 4.
Laureacum, Római Birodalom
(ma: Ausztria)
Tisztelete
EgyházaKereszténység
TisztelikRómai katolikus egyház
Ortodox kereszténység
Ünnepnapjamájus 4. lorch
Jelképeikézi dézsa, amelyből egy égő házra vizet önt, ritkán malomkő, égő ház, lándzsa, sas, zászló
Védőszentje ennektűzoltók, pékek, sörfőzők, kéményseprők, fazekasok, kovácsok, Linz, Krakkó, Felső-Ausztria
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Flórián témájú médiaállományokat.
Szent Flórián oltára az egri minorita templomban
Szent Flórián-freskó Weingartenben

Szent Flórián (240 körül – 304. május 4.) keresztény vértanú, a tűzoltók védőszentje.

Élete

A 3. század második felében élt, ekkor vette fel a keresztény hitet. Magas rangú katonatisztek leszármazottjaként egy római légióban századosként szolgált. A kor a kereszténység szempontjából viszonylag békében telt, Flórián békésen vett búcsút a hadseregtől. Diocletianus császár uralma alatt, 303-ban azonban újra kitört a keresztényüldözés. Amikor ő tudomást szerzett arról, hogy az Enns-parti Laureacumban (ma: Lorch an der Enns) fogságba ejtettek 40 keresztényt, a foglyok segítségére sietett. A városba érkezése előtt nyíltan megvallotta keresztény mivoltát, ezért elfogták, és bíróság elé állították. Egykori katonatársai vitték a bíró elé. Büntetésként megbotozták, és arra ítélték, hogy kővel a nyakában az Ennsbe dobják. A kivégzést 304. május 4-én hajtották végre: az Enns hídjáról taszították le Flóriánt. Holttestét egy Valéria nevű özvegy temette el.

Tisztelete

Sírja felett templomot építettek, amelyet a bencések, majd a lateráni kanonokok gondoztak, körülötte híres kegyhely épült ki. Tisztelete főként Bajorországban, Ausztriában és Lengyelországban terjedt el, gyakori még Szlovénia és Horvátország területén, ahol ma is szokás főként a vidéki tűzoltószertárak épületét Szent Flóriánt ábrázoló festménnyel ellátni. Árvizek és tűzvészek ellen védő szent, délnémet és osztrák területeken szokás volt a család egyik fiúgyermekének a Flórián nevet adni, a szent tisztelete által a ház védelmét remélve a tűzvésztől. A tűzoltók, a kéményseprők, valamint Linz, Felső-Ausztria és Krakkó védőszentje.

Kezdetben az árvizek ellen kérték segítségét. A hagyomány szerint ifjúkorában imádságára kialudtak egy égő ház lángjai, ennek hatására a 15. század végén már inkább elsősorban a tűzzel hozták kapcsolatba.

Tisztelete Magyarországon a középkor végén Szepes vármegye németlakta vidékein kezdődött, majd a 17. században terjedt el általánosan.

1999 óta ünnepnapján, május 4-én tartják a tűzoltók világnapját.[1]

Jegyzetek

  1. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2018. április 15.)

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek