Szenes Andor

A mai világban a Szenes Andor olyan témává vált, amely nagyon fontos és érdekes emberek és közösségek széles körében. A Szenes Andor hatása a mindennapi élet különböző aspektusaiban látható, az emberek egymáshoz való viszonyától kezdve a szakmai életük során meghozott döntéseikig. Ez a cikk részletesen és mélyrehatóan feltárja a Szenes Andor jelentőségét a jelenlegi kontextusban, elemzi a következményeit és következményeit a különböző területeken. Ezenkívül megvizsgáljuk a Szenes Andor-re vonatkozó különböző nézőpontokat és megközelítéseket, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet adjunk erről a nagyon releváns témáról.

Szenes Andor
Vajda M. Pál fotója
Vajda M. Pál fotója
SzületettSzenes Andor Béla
1899. december 2.[1][2]
Budapest[3]
Elhunyt1935. július 11. (35 évesen)[1][2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
HázastársaKelemen Piroska[4]
GyermekeiSzenes Iván
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (15. parcella, 2. sor, 46. sírhely)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szenes Andor témájú médiaállományokat.

Szenes Andor, születési nevén Szenes Andor Béla (Budapest, 1899. december 2.[5] – Budapest, Kőbánya, 1935. július 11.)[6] költő, műfordító, újságíró. Szenes Béla unokatestvére, Szenes Iván édesapja.

Életrajz

1899. december 2-án született Budapest V. kerületében, Szenes Zsigmond felsőozori származású orvos és a munkácsi születésű Kroó Mária gyermekeként.[5] Jogot végzett, ezt követően újságíró lett. Szerkesztője volt a Színház és Divatnak, később a Színházi Élet rovatvezetője. Társszerzője közel harminc operettnek, zenés játéknak, Kálmán Imre és Lehár Ferenc operettjeinek fordítója, átdolgozója. Írt sanzonokat, magyar nótákat, kabarétréfákat és jeleneteket is.[7] Halálát tüdőgümőkór okozta. Felesége Kelemen Piroska volt. Korai halálát megérezte. Sírversét is megírta, amely olvasható nyugvóhelyén:

Tudom, hogy elmegyek
itt nem használ a kérés
az úton nincs megállás
és nincsen visszatérés

Színpadi művei

Szenes Andor sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 12-2-46.

Több, mint harminc színpadi mű szerzője. Ezeket Budapesten (Király, Víg, Városi színház és az Andrássy úti Színpad) és vidéken is játszották. Ezek közül a legismertebbek:

  • Egy csók és más semmi
  • Fekete Péter, (Eisemann Mihály)[8]
  • Ma éjjel szabad vagyok
  • Halvány sárga rózsa
  • Teddy és partnere
  • Bolondóra
  • Este hétkor. Komédia; Rényi, Bp., 1919 (Fehér kabaré könyvtár)

Fordítások, átdolgozások

  • Friderika, Szép a világ Lehár Ferenc
  • A Montmartre-i ibolya; Ördöglovas, Kálmán Imre
  • Weekend, (Mme. Guibert)
  • Őrült nők ketrece
Slágerei
  • Ma Önről álmodtam megint (Kálmán Imre)
  • Maga rég nem lesz a világon, Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát (Zeneszerző: Kola József)
  • Kombiné (Majorossy Miklós Aladár–Darvas Szilárd)[9]
  • Már megettem a kenyerem javát (Sándor Jenő)
  • Ma éjjel szabad vagyok (Eisemann Mihály)
  • Mindegy nekem
  • Ne sírj kislány minden május tovaszáll
  • Majdha újra sírni tudsz (Malcsiner Béla)
  • Az nem lehet (Kola József)
  • Nem kell pénz a boldogsághoz
  • Hiába búcsúzunk (Mocsányi László)
  • Hova visz az őszi szél?
Magyar nóták
  • Nem lehet azt parancsolni senkinek, hogy azt szeresse, kit a szíve nem szeret
  • Miért nem szabad szeresselek
  • Nem kell pénz a boldogsághoz

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14861.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b Discogs (angol nyelven). Discogs . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  4. ↑ Szenes Andor életrajz. szenesivan.hu (Szenes Iván honlapja) (magyarul) (Hozzáférés: 2017. július 6.) (php) arch
  5. ↑ a b Születési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári akv. 1239/1899. folyószáma alatt familysearch.org (Hozzáférés: 2017. június 29.)
  6. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. X. ker. állami halotti akv. 756/1935. folyószáma alatt.
  7. ↑ A televízió különböző műsoraiban gyakran szerepel "A szenesember" című jelenete. Ebben Latabár Kálmán partnere Kornai Marianne – Szenes Iván felesége – volt.
  8. ↑ A dalszövegeket Békeffy István, Füredi Imre, Harmath Imre, Kellér Dezső, és Szilágyi László társaságában írta
  9. ↑ https://www.discogs.com/Grupa-32-Egy%C3%BCttes-Halv%C3%A1ny-%C5%90szi-R%C3%B3zsa-Jesenja-Ru%C5%BEa/release/7211790 ISWC kódja T-007.006.851-7

Források