Ma a Szemes Mihály lenyűgöző világában fogunk elmélyülni, amely téma szakértők és rajongók figyelmét egyaránt felkeltette. A Szemes Mihály eredetétől a mai hatásig számtalan kutatás és vita tárgya volt. Az évszázados múltra visszatekintő Szemes Mihály fejlődött, és alkalmazkodott a társadalom változó igényeihez. Ebben a cikkben a Szemes Mihály számos aspektusát tárjuk fel, a legtörténelmibb vonatkozásaitól kezdve a modern világra gyakorolt hatásáig. A terület szakértőivel együtt megvizsgáljuk főbb jellemzőit, kihívásait és lehetőségeit, mély és teljes képet adva a Szemes Mihály-ről és a jelenlegi kontextusban való relevanciájáról.
Szemes Mihály | |
Született | 1920. július 23.[1] Budapest |
Elhunyt | 1977. október 3. (57 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Szemes Marianne (1946–1977) |
Gyermekei | Szemes Katalin Szemes Zsuzsanna |
Foglalkozása | |
Iskolái | Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1942) |
Kitüntetései | Balázs Béla-díj (1963) |
Sírhelye | Farkasréti temető (34/3-1-203 (megszűnt))[2][3] |
Szemes Mihály (Budapest, 1920. július 23. – Budapest, 1977. október 3.) Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, egyetemi tanár.
A tanítóképző elvégzése után a Szegedi Tudományegyetemen tanult tovább, tagja volt a Hamletet előadó Egyetemi Színjátszó Társaságnak. 1942-ben a Magyar Filmirodához került naplóvezetőként. A második világháború idején hadifogoly volt. A háború után a Mafilm dramaturgja, majd vágója volt, később híradós, szinkronrendező és segédrendező volt. 1949–1951 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola oktatója volt.
Első nagy sikerét A szánkó című Móra Ferenc adaptációval érte el feleségével, Szemes Marianne-nal.
1946-ban házasságot kötött Szemes Marianne-nal (eredeti neve: Magaziner Marianne). Két lányuk született; Katalin (1950) és Zsuzsanna (1952).[4]
Év | Cím | Szinkron év |
---|---|---|
1944 | Végzetes éjszaka | 1949 |
1947 | Dr. Pirogov |