Szekszárdi csata

Ebben a cikkben Szekszárdi csata lenyűgöző életét tárjuk fel, egy karakter, aki kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. A szerény kezdetektől a hírnévvé válásig a Szekszárdi csata emberek ezreinek figyelmét ragadta meg szerte a világon. Exkluzív interjúkon és archív felvételeken keresztül közelebbről megvizsgáljuk Szekszárdi csata életének legfontosabb eseményeit, a társadalomra gyakorolt ​​hatását és maradandó örökségét. Csatlakozzon hozzánk ezen az időutazáson, miközben megfejtjük a Szekszárdi csata titkait és eredményeit, egy olyan alakot, aki továbbra is inspirálni és intrikálni fog az elkövetkező generációk számára.

Szekszárdi csata
Habsburg–török háború (1540–47)
Dátum1543. április 4.
HelyszínSzekszárd vára alatt, Baranya vármegye
EredményMagyar taktikai győzelem
Harcoló felek
 Magyar Királyság Oszmán Birodalom
Parancsnokok
?Kászim mohácsi és szekszárdi szandzsák-bég
Habsburg–török háború (1540–47)
Sablon:Habsburg–török háború (1540–47)

A szekszárdi csata Baranya vármegye területén történt ütközet a törökök és a várbeli magyar katonaság között 1543. április 4-én. Mivel a szultáni sereg Magyarország ellen készült, ezért a hódoltság határán megindultak a csapatmozdulatok. A törökök I. Szulejmán útját készítették elő, míg a magyarok igyekeztek a törököket gyengíteni.

A Szekszárd környékén lezajlott éjszakai rajtaütésről Kászim szandzsák-bég tett jelentést a szultánnak, aki a Tolnában zajló harcok során egypárszor kikapott Werbőczy Imre főispán katonáitól.
A főleg székesfehérvári, ozorai és simontornyai várakból összegyűlt nagyrészt válogatott lovasok és néhány gyalogos Szekszárd alatt lesbe állt és hajnalban megrohanta a várat. Kászim a jelesebb tisztekkel (gházikkal) és a várbeli lovasokkal kitört a várból és heves csata indult a magyarokkal. A csata a magyarok győzelmével ért véget, Kászim külön megemlíti, hogy a hírneves Ejnakhán aga elesett és sokan megsebesültek, bár a bég hangsúlyozza, hogy a magyaroknak is nagy veszteségeik voltak.

A győzelem sokkal inkább lélektani hatású volt, ami önbizalommal töltötte el a környező megyek várkatonaságát. Erre szükség is volt, mivel különösen Buda elvesztése és a Mohács óta történt sorozatos vereségek bomlasztólag hatottak a katonaságra.
Szekcső vidékén említésre került még egy csata ugyanezen a napon, amit szintén a szekszárdi rajtaütést kivitelező katonák hajtottak végre, igaz az ottani török parancsnok megfutamította őket.

Több mint egy héttel később a Kapos folyó mellett, szintén baranyai területen csaptak össze ugyanezek a katonák a törökkel, de itt is vereséget szenvedtek.

Források