Kapos

Jelenleg a Kapos a társadalom széles köre számára nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. Az emberek egyre inkább igyekeznek megérteni és feltárni a Kapos különböző oldalait és alkalmazásait, akár szakmai, tudományos vagy személyes szférában. Ezt a témát a vita és a vita központi pontjaként helyezték el különböző területeken, mély reflexiókat és elemzéseket generálva a modern életben betöltött hatásáról és relevanciájáról. A Kapos számos kutatást, projektet és kulturális produkciót indított el, amelyek célja a koncepció innovatív és kreatív módon történő megértése és alkalmazása. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kapos által kínált többféle dimenziót és perspektívát, valamint annak fontosságát a jelenlegi környezetben.

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Kapos
A Kapos partja Kaposváron
A Kapos partja Kaposváron
Közigazgatás
Országok Magyarország
VármegyékSomogy és Tolna vármegye
Földrajzi adatok
Hossz112,7 km
Vízhozam4,4 m³/s
Vízgyűjtő terület3170 km²
ForrásKiskorpád közelében
TorkolatSió (Tolnanémeditől északra) → Duna → Fekete-tenger
é. sz. 46° 44′ 12″, k. h. 18° 28′ 31″46.736667°N 18.475278°EKoordináták: é. sz. 46° 44′ 12″, k. h. 18° 28′ 31″46.736667°N 18.475278°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kapos témájú médiaállományokat.

A Kapos a Sió mellékfolyója, vízgyűjtője része a Duna vízgyűjtő területének. Magyarország délnyugati részén helyezkedik el Somogy és Tolna vármegyében, a Mecsek és a Somogyi-dombság között. Teljes hosszában Magyarország területén folyik.

Folyása

A folyó Somogy vármegyében ered Kiskorpád környékén. Kaposvár érintésével kelet felé folyik, Attalánál Tolna vármegyébe lép át, Dombóvártól már északkeletre folyik. Tolnanémedinél egyesül a Balaton lefolyását képező Sióval.

A hossza 112,7 km, átlagos vízhozama 4,4 m³/s. Szélessége 12-15 méter, közepes mélysége pedig 1,4 méter.

Szabályozása

A Kapos folyó csaknem egésze szabályozva van, ez a Kapos-csatorna vagy Zichy-csatorna, melyet 1820-ban építettek a vizenyős vidék lecsapolására.[1]

Vízgyűjtője

A Kapos vízgyűjtő területe három vármegyére terjed ki: Somogy (középső része), Baranya (északi, északnyugati része) és Tolna (nyugati és középső része). A területen öt város és 203 falu található. A vízgyűjtőterületének nagysága 3170 km².

Mellékvizei

A Kapos legjelentősebb mellékvize a Koppány, mellyel Szárazd közelében egyesül. További jelentősebb mellékvizei a Deseda-patak, az Orci-patak és a Baranya-csatorna. Egyéb mellékvizei: Cingető-patak, Bárdi-patak, Meggyes-patak, Hetesi-árok, Jutai-árok, Berki-patak, Töröcskei-patak, Zselic-patak, Kisgáti-patak, Surján-patak, Taszári-vízfolyás, Tocsári-patak, Baté-Magyaratádi-vízfolyás, Kiris-patak, Hársasberki-patak, Nosztályi-patak, Kercseligeti-patak, Sárádi-patak, Baranya csatorna, Hábi-patak, Kiskondai-patak, Méhész-patak, Szarvasdi-árok, Sajtosmalmi-árok, Gyulaji-árok, Füstöshalmi-árok, Pankai-ér, Fürgedi-patak, Méhes-patak

Környezetvédelem

2013. szeptember 24-én a cukorgyártás egyik mellékterméke, vinasz folyt ki a kaposvári cukorgyár területéről. A szennyeződés a Kisgáti-patakon keresztül eljutott a Kaposba is. 2013. szeptember 27-én és 28-án halászok arról számoltak be, hogy haltetemek úsznak a folyó felszínén a Döbrököz, Kurd (település) és Szakály közti szakaszon. A szennyezés hatására a folyó vize vörösesbarnára színeződött, szúrós szagúvá vált és habzani kezdett. Pincehelynél harcsák és busák pusztultak el.[2]

Part menti települések

Jegyzetek

  1. ↑ Kapos csatornája a' Dombóvári Nagy Hídtól, a' Sió és Kapos egybefolyásáig, B. terv, maps.hungaricana.hu
  2. ↑ Rejtélyes halpusztulás Tolna megyében. . (Hozzáférés: 2013. szeptember 28.)