Manapság a Szegénylegények olyan téma, amely a társadalom különböző területein soha nem látott aktualitást kapott. A politikától a technológiáig, a tudományig és a kultúráig a Szegénylegények minden korosztály és kultúrájú ember közös érdeklődési területévé vált. A Szegénylegények megértésének és elemzésének fontossága abban rejlik, hogy jelentős hatással van mindennapi életünkre, valamint az emberiség jövőjére. Ebben a cikkben a Szegénylegények különböző aspektusait tárjuk fel, elemezzük következményeit, kihívásait és lehetőségeit, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről a jelenségről, amely senkit sem hagy közömbösen.
Szegénylegények | |
1966-os magyar film | |
Görbe János és Latinovits Zoltán | |
Rendező | Jancsó Miklós |
Producer | Németh András |
Műfaj | filmdráma |
Forgatókönyvíró | Hernádi Gyula Jancsó Miklós |
Főszerepben | Görbe János Latinovits Zoltán |
Operatőr | Somló Tamás |
Vágó | Farkas Zoltán |
Jelmeztervező | Vicze Zsuzsa |
Gyártásvezető | Daubner István |
Gyártás | |
Gyártó | MAFILM 4. Játékfilmstúdió |
Ország | ![]() |
Nyelv | magyar |
Forgatási helyszín | Apaj |
Játékidő | 90 perc |
Képarány | 2,35:1 |
Forgalmazás | |
Forgalmazó | ![]() ![]() |
Bemutató | ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Korhatár | ![]() |
További információk | |
A Szegénylegények 1965-ben készült fekete-fehér magyar filmdráma Jancsó Miklós rendezésében. A film szemlélete és formanyelve új korszakot nyitott a magyar filmtörténetben. A hosszú percekig tartó beállítások, a végtelennek tűnő magyar Alföld statikus keretében aprólékosan koreografált tömegmozgatás, az egyenruhás katonák, mind a rendező összetéveszthetetlen alkotói védjegyévé váltak.
A kiegyezés után gróf Ráday Gedeon a kormány megbízásából megkezdi az ország közbiztonságának újraszervezését. Többek között azon dolgozik, hogy a szegénylegényeket megtalálja, és ártalmatlanná tegye, akik az 1848-49-es szabadságharcban Rózsa Sándor betyárcsapatában harcoltak. Az elfogottakat az Alföldön, egy sáncban tartják fogva. Itt magánzárkákban és szabad ég alatt élnek a rabok, a puszta földön alszanak. Egy tanyán a közelben folynak a kihallgatások. Bírósági tárgyalások, jogszerű ítélethozatal itt nem zajlik. A hatalom emberei megpróbálják egymás ellen kijátszani a fogvatartottakat. Gajdor, aki három embert ölt meg, besúgóvá válik, hogy mentse a bőrét. Miután fogolytársai szemében gyanússá válik, hiába kér védelmet a csendőröktől: azok nyitva hagyják éjjel a cellája ajtaját, és valaki megfojtja az árulót. A film végén a hatalom katonái újonctoborzást szerveznek. Az egyik volt szegénylegény lovas tudását dicsérve megbízzák, hogy válogassa ki a volt betyárokat az újoncok közül, mert ezekből szabadcsapatot alakítanak. Amikor valamennyien összegyűltek, kihirdetik Ferenc József császár és magyar király ítéletét: "Sándor", a vezér kegyelmet kapott. A legények örömükben Kossuth-nótát énekelnek, de következik az ítélet második fele: a többiek el fogják nyerni méltó büntetésüket.