Szarvasi Soma

Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Szarvasi Soma témáját, elemezve annak különböző oldalait és releváns szempontjait. Ennek eredetétől és fejlődésétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig elmélyülünk a történelemben és annak fontosságában különböző összefüggésekben. Ezenkívül megvizsgáljuk a terület szakértőinek véleményét és szempontjait, valamint a Szarvasi Soma által közvetlenül érintettek tapasztalatait. Széleskörű és multidiszciplináris megközelítéssel arra törekszünk, hogy megvilágítsuk ezt a nagyon releváns témát, teljes és gazdagító látásmódot kínálva az olvasónak.

Szarvasi Soma
SzületettHirschhorn Salamon Izsák
1861. január 9.
Esztergom
Elhunyt1940. március 1. (79 évesen)
Budapest I. kerülete
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszínész
SírhelyeKozma utcai izraelita temető

Szarvasi Soma, 1911-ig Hirschhorn Salamon Izsák,[1] névváltozata: Szarvassy (Esztergom, 1861. január 9.[2] – Budapest, 1940. március 1.)[3] magyar színész.

Élete

Tízgyermekes családban, Hirschhorn Rudolf (1828–1912)[4] kereskedő és Pfeifer Julianna gyermekeként született. Tanulmányait szülővárosában végezte. Színészi pályáját 1884. december 1-jén kezdte Tóth Bélánál. 1885-ben Dancz Lajos, 1886-ban Polgár Károly, 1889-ben Aradi Gerő, 1890-ben Egri Kálmán, 1891-ben Deréki Antal igazgatása alatt működött. 1893-ban Aradon, 1894-ben Makó Lajos szatmári színtársulatában játszott. Többször fellépett a Városligeti Színkörben is. 1900-tól tagja volt a nagyváradi Szigligeti Színháznak. 1910-ben nyugalomba vonult, de később még többször színpadra lépett. Ezután Budapestre költözött. Halálát dülmirigy túltengés okozta.

Magánélete

Felesége Glückmann Szeréna volt, akit 1905. március 12-én Nagyváradon vett nőül.

Fia Szarvasi (Hirschhorn) György (1910–?) a holokauszt áldozata lett.

Szerepei

Színházi szerepei

  • Szörényi (Ocskay brigadéros)
  • Kveisz (Takarodó)
  • Uriel Acosta címszerepe
  • Thury Zoltán: „Katonák" - főszereplő

Filmszerepei

  • Barlanglakók (1915) – az erdész
  • A dada (1919) – Erzsébet apja
  • Jön a rozson át! (1919) – lelkész
  • Mikor a szőlő érik (1919)
  • Vörösbegy (1921)
  • Hegyek alján (1920) – Tamás bácsi
  • Játék a sorssal (1920)
  • A kétarcú asszony (1920)
  • Viola, az alföldi haramia I–II. (1920)
  • A bilincsbevert folyam (1920) – halász
  • Lengyelvér I–II. (1920) – Drache gróf
  • Szentmihály (1920)
  • Sugárka (1921) – Halmár Béla földbirtokos
  • Lilike kalandjai (1921, szkeccs) – Lilike apja
  • Bolond Istók (1922) – Hajduházy Illés
  • Petőfi (1922)
  • Székelyvér (1922, szkeccs) – Csiky Mihály székely földbirtokos
  • Báró Március (1922, szkeccs)
  • Egy dollár (1923)
  • A kis rongyos (1923) – Martin
  • Egy fiúnak a fele (1924, rövid) – pap
  • Holnap kezdődik az élet (1924)
  • Az elhagyottak (1925)
  • A kis hős (1926)
  • Zsuzsanna és a vének (1928)

Jegyzetek

  1. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 38006/1911. Forrás: MNL-OL 30805. mikrofilm 930. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1911. év 22. oldal 35. sor
  2. ↑ Születési bejegyzése az esztergomi izraelita hitközség születési akv. 142/1861. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 1.)
  3. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 454/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 1.)
  4. ↑ Hirschhorn Rudolf (Rezső) gyászjelentése (1912. március 14) Pesti Hírlap, 34. évfolyam, 63. szám

Források