A dada (film)

A mai világban a A dada (film) olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a gazdaságra gyakorolt ​​hatásáig a A dada (film) számos vitát váltott ki, és növekvő érdeklődést váltott ki tanulmányozása és megértése iránt. Ebben a cikkben a A dada (film)-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük jelentőségét, következményeit és időbeli alakulását. Mi a szerepe ma a A dada (film)-nek? Milyen hatással volt az élet különböző területeire? Ezekkel és más kérdésekkel fogunk foglalkozni annak érdekében, hogy teljes és részletes képet adjunk erről a ma oly fontos témáról.

A dada
1920-as magyar némafilm
RendezőDamó Oszkár
ProducerHeltai Jenő
Műfajromantikus
ForgatókönyvíróForró Pál Bródy Sándor színművéből
OperatőrEscher Károly
DíszlettervezőArthur Baumöhl
Gyártás
GyártóAstra Filmgyár és Filmkölcsönző Rt.
Ország Magyarország
Nyelvmagyar nyelvű feliratok
Játékidő4 felvonás, 1292 m
Képarány1,33:1
Forgalmazás
BemutatóMagyarország 1920. február 16., Corso
További információk

A dada Damó Oszkár 1919-ben forgatott magyar némafilmje, sötét tónusú naturalista filmdrámája.[1] A forgatókönyvet Bródy Sándor azonos című színműve (1902) alapján Forró Pál írta.

A rendezőasszisztens Fröhlich Károly volt. A filmet a Tanácsköztársaság idején forgatták, de csak 1920-ban mutatták be.

A címszereplőt, Bolygó Kis Erzsébet Gaál Annie alakította.[2]

A filmet sokáig elveszettnek hitték, és Magyarországon csupán egy rossz állapotú, 200 m-es töredék maradt fenn belőle.

„Már maga a filmrevitel is nagy tett. Az egykorú kritika szerint – írja Nemeskürty – a film csodás tájakon játszódik, és kiválóan ábrázolja a magyar falu, a magyar paraszt életét. Kár, hogy elveszett.”[3]

A film azóta előkerült. A Magyar Nemzeti Filmarchívum egy eredeti nitrofilm-kópiát kapott a Filmarchiv Austria-tól, amit ott restauráltak és egyidejűleg biztonsági filmszalagra mentettek át.[4]

Szereplők

Történet

Erzsébet leányanyaként szülte meg kislányát. Nagy Viktor, a gyermek apja nem akarja feleségül venni, de megigéri, hogy nősülése után anyagilag támogatni fogja. Addig is azt javasolja, hogy adja a kislányt dajkaságba, ő maga pedig menjen Pestre dadának. A gépész Kovács Péter épp aznap veszítette el balesetben a karját, amikor a kislány fogant. Feleségül venné Erzsébetet de a lány nem szereti, ezért a csábítója ajánlata szerint Pestre megy dajkának egy gazdag de erkölcstelen családhoz. Nagy Viktornak viszonya van a ház asszonyával, és magába bolondította még az asszony serdülő lányát is. Péter még egy kísérletet tesz, de Erzsébet ismét visszautasítja. Viszont amikor egy éjjel a ház ura próbálja megkörnyékezni, a felesége rajtakapja őket, és Erzsébetet elküldi a háztól. Az igazságtalanul elűzött lány öngyilkos lesz.

A forgatási helyszínek

  • Astra Filmgyár műtermei??

Külső felvételek:

  • Cinkota
  • Fót

Érdekesség

  • Bródy Sándor házasságon kívül született fia, Hunyady Sándor író 1890-ben Kolozsváron született.

Források

Jegyzetek

  1. ↑ A filmarchiv.hu megfogalmazása szerint.
  2. ↑ Féjja Sándor cikkében felcserélődött a színésznő és a szerep.
  3. ↑ Féjja Sándor idézi Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963), Budapest, 1965, 72. oldalt.
  4. ↑ Furcsa módon a filmarchiv.hu cikkében még az szerepel, hogy elveszett.
  5. ↑ IMDb: Kékkövi Elza.
  6. ↑ A filmarchiv.hu és IMDb szerint is a szerep: Apacsnő, de ez vandálkodásnak tűnik. Továbbá a színésznő neve: Helene von Bolvary is kérdéses hogy valóban ezen a művésznéven szerepelt-e. Ugyanis Bolváry Gézával 1922-ben kötött házasságot.
  7. ↑ A Féjja-cikkben: Sándor Adolf.
  8. ↑ Az adatai megegyeznek az IMDb-n, de mégis valószínűtlen, hogy operaénekes vállaljon szerepet egy némafilmben.
  9. ↑ A Féjja-cikkben: László Viktor.

További információk