Mattyasovszky Ilona

Ebben a cikkben a Mattyasovszky Ilona-ről fogunk beszélni, amely ma nagyon fontos téma. A Mattyasovszky Ilona egy összetett kérdés, amely a társadalom egészét érintő különböző szempontokat fed le. A gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a személyes kapcsolatokra gyakorolt ​​hatásáig a Mattyasovszky Ilona olyan kérdés, amely senkit sem hagy közömbösen. Ebben a cikkben a Mattyasovszky Ilona körül létező különböző megközelítéseket és perspektívákat fogjuk feltárni, azzal a céllal, hogy teljesebb és mélyebb megértést kínáljunk ennek a nagyon releváns témának.

Mattyasovszky Ilona
Az 1910-es években
Az 1910-es években
SzületettMattyasovszky Ilona Mária Vilma
1882. március 31.[1]
Esztergom
Elhunyt1943. április 13. (61 évesen)[2]
Budapest XII. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaBolváry Géza (1922. február 5. – 1943. április 12.)
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Mattyasovszky Ilona témájú médiaállományokat.

Matyasóci Mattyasovszky Ilona, Fraknói Ilona, Ilona von Mattyasovszky, Helene von Mattyasovszky (Esztergom, 1882. március 31.[3] – Budapest, 1943. április 12.)[4] magyar filmszínésznő.

Élete

Mattyasovszky Vilmos[5] szolgabíró, köz- és váltóügyvéd, majd vármegyei főügyész és Etter Irma leányaként született. A legelső magyar némafilmek egyikében, a Drághfy Éva címűben (1913) már főszerepet játszott. Az első világháború alatt főként az Astra filmgyár produkcióiban lépett fel, a Tanácsköztársaság idején a filmdirektórium tagja volt. A háború után második férjével, Bolváry Gézával egy ideig filmiskolát tartott fenn Budapesten, majd 1926-ban Bécsbe, Berlinbe, később Münchenbe költöztek. Több német filmben is sikerrel szerepelt. 1937-ben Budapesten önálló magyar filmgyártó céget alapított Spektrum Film kft. név alatt. Ez a vállalat azonban csupán egy magyar hangosfilmet gyártott Tiszavirág címmel, s ebből német változat is készült. Ugyanebben az évben szerezte meg férje a Fejér vármegyei Abán birtokát, ahol utolsó éveit töltötte. 1943. április 12-én Budapesten halt meg, majd két nappal később az abai temetőben helyezték végső nyugalomra.[6]

Magánélete

Első házastársa alsóviszokai Gerlóczy Béla József (1873–1941) takarékpénztári tisztviselő volt, Gerlóczy Károly fia, akivel 1899. október 28-án Esztergomban kötött házasságot, majd 1908-ban elvált tőle.[7] 1922. február 5-én Budapesten, az Erzsébetvárosban Bolváry Géza felesége lett.[8]

Gyermekei: Gerlóczy Mária, Magdolna és Tibor.

Filmjei

  • Kalandorok (1914, szkeccs)
  • Romlott emberek között (1915) – Kovácsné
  • A falu rossza (1915) – Finum Rózsi
  • Az obsitos (1917) – Juliska
  • Vengerkák (1917) – Karolina
  • A Pál-utcai fiúk (1917) – Nemecsek anyja
  • A piros bugyelláris (1917)
  • A toprini nász (1917) – Ria
  • Az impresszárió (1917) – szerelmes amerikai asszony
  • Tűzpróba (1917) – Magnus grófnő
  • Jobbra én, balra te (1917)
  • Taifun (1917) – Kerner Ilona
  • A gazdag szegények (1917) – Maróthy grófnő
  • A dollárnéni (1917, rövid)
  • Az egyenlőség (1918)
  • Asszonyfaló (1918) – Lady Rowel
  • Rang és mód (1918)
  • A sphynx (1918) – Matild grófnő
  • A vörös kérdőjel (1918)
  • Udvari levegő (1918) – Earrere Eglise, színésznő
  • Tilos a csók (1919) – Molly, dada
  • Halálos csönd (1918) – Klára
  • Asszonybosszú (1918) – a kártyabarlang tulajdonosnője
  • Izrael (1918) – Kristóf anyja
  • Fehér rózsa (1919) – Emina szultána
  • A tékozló fiú (1919) – Hilda
  • Az anya bűne (1919) – az anya
  • Rabszolgalázadás (1919)
  • A dada (1919)
  • A lélekidomár I–II. (1919) – Lys Blanc grófnő
  • A száműzött (1919) – Fenny
  • A tizennegyedik I–II. (1920) – Vera
  • A masamód (1920) – Irén, színésznő
  • Gyermekszív (1920) – Duncombe képviselő felesége
  • Játék a sorssal (1920) – Lady Amelie Boward
  • A kétarcú asszony (1920) – Daisy, a lord felesége / Mary, apacslány
  • A színésznő (1920) – színésznő
  • Lengyelvér I–II. (1920) – Leonie
  • Nick Winter négy új kalandja 3. rész – Dráma az Alhambrában (1920)
  • Nick Winter négy új kalandja 4. rész – Romok között (1920)
  • A száműzött (1919) – Fenny
  • Tavaszi szerelem (1921) – Lea Bard, színésznő
  • Doktor Gaudeamus háza (1921, osztrák) – Hinitz Elsie
  • A piros bugyelláris (1921, szkeccs)
  • Meseország – A gyufaárus leány (1922) – a nagyanya
  • Meseország – Anyaszív (1922) – az anya
  • A kém (1922, szkeccs)
  • Az eltiltott csók (1923)
  • Egy dollár (1923) – Charley anyja
  • Az obsitos (1922, szkeccs) – Juliska
  • A lélekrabló (1922, szkeccs)
  • Egy fiúnak a fele (1924) Gáthyné

Jegyzetek

  1. ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. szeptember 4.)
  2. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). Internet Movie Database . (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  3. ↑ Születési bejegyzése az Esztergom-belvárosi római katolikus keresztelési akv. 79/1882. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 4.)
  4. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 795/1943. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 3.)
  5. ↑ Mattyasovszky Vilmos gyászjelentése (1908)
  6. ↑ Meghalt Mattyasovszky Ilona (1943. április 14.) Ujság, 19. évfolyam, 84. szám
  7. ↑ Házasságkötési bejegyzése Gerlóczy Bélával az esztergomi polgári házassági akv. 112/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 4.)
  8. ↑ Házasságkötési bejegyzése Bolváry Gézával a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 207/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 4.)

Források

Commons:Category:Ilona Mattyasovszky
A Wikimédia Commons tartalmaz Mattyasovszky Ilona témájú médiaállományokat.