A mai világban a Szapáry Pál olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette. A modern társadalomban egyre növekvő relevanciájával a Szapáry Pál fontos vitaponttá vált különböző szférákban. Mind a tudományos világban, mind a szórakoztatásban megnőtt a Szapáry Pál iránti érdeklődés és figyelem. Az évek múlásával a Szapáry Pál olyan témának bizonyult, amely továbbra is vitákat és reflexiókat generál, megkérdőjelezi a közös felfogásokat és új ötleteket bátorít. Ebben a cikkben tovább kutatjuk a Szapáry Pál társadalmunkra gyakorolt hatását, és megvitatjuk annak mai jelentőségét.
Szapáry Pál | |
![]() | |
Született | 1873. április 1.[1] Budapest[2] |
Elhunyt | 1917. január 30. (43 évesen)[3] Bécs[2] |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei |
|
Szülei | Szapáry Géza |
Foglalkozása | politikus |
Tisztsége |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szapáry Pál témájú médiaállományokat. | |
Szapári, muraszombathi és széchyszigeti gróf Szapáry Pál Antal László Ágoston Mária (Perkáta, 1873. április 1. – Bécs, 1917. január 30.) fiumei kormányzó.
A főnemesi szapári, muraszombathi és széchiszigeti gróf Szapáry család sarja. Apja, gróf Szapáry Géza (1828-1898), Zala vármegye főispánja, fiumei kormányzó, anyja gróf radványi Győry Mária (1840-1908) volt. Apai nagyszülei gróf Szapáry Antal (1802-1883), és gróf buzini Keglevich Auguszta (1808-1879) voltak. Anyai nagyszülei gróf radványi Győry László (1807-1882) és gróf Maria Agnes von Lichnowsky (1815-1845) voltak. Fivére, gróf Szapáry László (1864-1939), fiumei kormányzó volt.
Tanulmányait Budapesten végezte és fejezte be. Nagy szerepet játszott a budapesti társas életben, s egy rövid ideig a Park klub elnöke volt. 1905. október 17-én Fiume város és környéke kormányzójává nevezték ki, de már 1906-ban lemondott a Fejérváry-kormány távozása előtt.
Feleségétől, Maria Ludwika Stanisława Przeździecka (1874-1949) lengyel grófnőtől három gyermeke született: