Szabados András
Ebben a cikkben elmélyülünk a Szabados András lenyűgöző világában, feltárjuk számos oldalát, megvizsgáljuk eredetét és elemezzük a mai társadalomra gyakorolt hatását. A Szabados András évszázadok óta csodálat, tanulmányozás és vita tárgya volt, és befolyása olyan változatos területekre is kiterjed, mint a tudomány, a kultúra, a politika és a szórakoztatás. Ezzel az átfogó elemzéssel megfejtjük a Szabados András körüli mítoszokat és valóságot, és új perspektívát kínálunk egy olyan témához, amely továbbra is felkelti érdeklődésünket és csodálkozásunkat. Készüljön fel egy izgalmas utazásra a Szabados András történetén és jelentésén keresztül, és fedezze fel, miért továbbra is releváns a mai világban.
| Szabados András | |
| Született | 1931. november 3. (93 éves) Temesvár |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | gépészmérnök, szakfordító, szinkrontolmács |
Szabados András (Temesvár, 1931. november 3. –) temesvári születésű gépészmérnök, szakfordító, szinkrontolmács.
Életútja, munkássága
A bukaresti Műszaki Főiskola Gépgyártástechnológia Karán szerzett mérnöki diplomát (1956). 1956–68 között az Augusztus 23. Művekben dolgozott. 1968-tól nyugdíjazásáig (1991) a bukaresti Számítógépjavító és Karbantartó Vállalat osztályvezető mérnöke volt. 1992-től szinkrontolmács, szakfordító.
Számítástechnikai tárgyú írásait és fordításait A Hét közölte. Vállalati használatra számos magyar és német technikai kézikönyvet fordított románra.
Fordításában jelent meg D. C. Jarvis két munkája: A méz és más hasonló természetes készítmények (Bukarest, 1976) és A reuma méhészeti termékekkel és természetes úton való gyógyítása (Bukarest, 1978).
Források
- Romániai magyar ki kicsoda : 1997. Nagyvárad, 1996. Szabados András szócikkét lásd 528 p. ISBN 973 97980 0 4
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V/1. (S–Sz). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010. ISBN 978-973-26-0961-3
.svg){kind=small}