Szabados (település)

Ez a cikk a Szabados (település) témával foglalkozik, egy olyan témával, amely az elmúlt években sok ember figyelmét és érdeklődését felkeltette. A Szabados (település) a mai társadalom aktuális témájává vált, mivel különböző területeken, például a kultúra, a politika és a gazdaság területén gyakorol hatást. Ebben a cikkben a Szabados (település)-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük annak okait, következményeit és lehetséges megoldásait. Megvizsgáljuk a Szabados (település) történelmi evolúcióját, valamint a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatását. Hasonlóképpen, a Szabados (település) különböző perspektívái és megközelítései kerülnek bemutatásra, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító jövőképet kínáljanak erről az általános érdeklődésre számot tartó témáról.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Szabados (egyértelműsítő lap).
Szabados (Čierna Lehota)
Szabados zászlaja
Szabados zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásRozsnyói
Rangközség
Első írásos említés1551
PolgármesterIveta Potočná
Irányítószám049 36
Körzethívószám058
Forgalmi rendszámRV
Népesség
Teljes népesség608 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság509 m
Terület31,86 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 43′ 20″, k. h. 20° 15′ 00″48.722200°N 20.250000°EKoordináták: é. sz. 48° 43′ 20″, k. h. 20° 15′ 00″48.722200°N 20.250000°E
Szabados weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabados témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szabados (1899-ig Fekete-Lehota, szlovákul: Čierna Lehota) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése

Rozsnyótól 30 km-re, északnyugatra fekszik.

Története

A falu a 15. században a vlach jog alapján keletkezett, első írásos említése 1551-ben „Lehota” néven történt. 1559-ben „Ober Lehota”, 1601-ben „Fekete Lehota” néven említik. A csetneky Bebek család birtoka volt, később a 17. századtól az Andrássyaké. Lakói pásztorkodással, favágással, fazsindely készítéssel, szövéssel foglalkoztak. Az 1709 és 1710-ben dühöngő pestisjárványnak 450 lakos esett áldozatául.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Fekete Lehota. Tót falu Gömör Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és többen evangelikusok, fekszik Csetnekhez nem meszsze, és annak filiája, határja meg lehetős, vas bányák, és hámorok is vannak itten, keresetre nem sok módgyok van.”[2]

A 19. század elején papírgyára, vasolvasztója volt. 1828-ban 108 házában 931 lakos élt. Lakói a helyi gyárakban dolgoztak, illetve földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Fekete-Lehota, (Csetnek Lehota), tót falu, Gömör és Kis-Honth vmegyékben, Csetnekhez északra 2 órányira, a Cserna-Hora hegye alatt; 12 kath., 919 evang. lak. Evang. anyaszentegyház. Földjei domboldalban feküsznek, de azért nem terméketlenek, sőt hires rozsot, borsot, lent teremnek. Rétjei is, a völgyek keskenyek lévén, hegyeken vannak. Lakosai fuvaroznak és gyolcsot szőnek. A csetneki uradalomhoz tartozik. Ut. posta Rosnyó.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Feketelehota, a csetneki völgy elején fekvő tót kisközség, 189 házzal és 949, túlnyomó számban ág. ev. vallású lakossal. Csetnek-Lehota néven is ismeretes volt és mindenkor a csetneki uradalomhoz tartozott, melylyel együtt az Andrássy család kezeibe került. Vasbányái és kohói már a XVIII. század elején mívelés alatt állottak. A község határában ered az Ochtina, vagy másként szlabosi patak. 1873-ban a kolera a lakosokat megtizedelte. Ág. ev. temploma 1772-ben épült. A község postája és távírója Nagyszlabos.”[4]

1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 959-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 604 lakosából 585 szlovák volt.

2011-ben 666 lakosából 622 szlovák.

Nevezetességei

  • Evangélikus temploma 1774-ben épült, 1930-ban klasszicista stílusban építették át.

Híres emberek

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye.