Alsósajó

Alsósajó (Nižná Slaná)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásRozsnyói
Rangközség
PolgármesterJán Vieloha
Irányítószám049 23
Körzethívószám058
Forgalmi rendszámRV
Népesség
Teljes népesség1204 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság360 m
Terület18,96 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 43′ 30″, k. h. 20° 24′ 40″48.725, 20.4111111148.725000°N 20.411111°EKoordináták: é. sz. 48° 43′ 30″, k. h. 20° 24′ 40″48.725, 20.4111111148.725000°N 20.411111°E
Alsósajó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsósajó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsósajó (szlovákul: Nižná Slaná, németül: Nieder-Salz) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése

Rozsnyótól 14 km-re északnyugatra, a Szlovák Érchegységben, a Sajó jobb partján.

Élővilága

A faluban egy gólyafészket tartanak nyilván. 2014-ben 3 fiókát számoltak össze.

Története

A települést 1320 és 1363 között alapította az Ákos nemzetség. Első írásos említése 1363-ban „Sayow” néven történt. 1423-ban „Alsosayo”, 1599-ben „Also Saio” néven szerepel az írott forrásokban. A 15. században a Csetneky család birtokában állt. 1427-ben 10 portával adózott a Csetneky családnak. Jiskra huszitái a 15. század közepén kisebb erősséget, Kismurány várát építették ide, mely 1459-ben Hunyadi Mátyás hadjárata során megsemmisült. Lakói bányászattal, mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A 17. és a 19. század között az Andrássy család tulajdona volt. Az 1773-as urbárium szerint 52 jobbágy és 12 zsellér élt a községben.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Sajó. Két tót falu Gömör Várm. Alsónak földes Ura Gr. Andrásy Uraság, Felsőnek pedig több Uraságok; fekszik ez Dobsinához, amaz pedig Nagy Vezvereshez közel, mellyeknek filiájik; lakosaik többen evangelikusok, határbéli földgyeik középszerűek; vashámorjok is van.”

1828-ban 74 házában 602 lakos élt. Német lakói az évszázadok során fokozatosan elszlovákosodtak. A 19. század elején három vasolvasztó, három hámor, a század végétől vasgyár működött a községben. Fellendült a bányászat is, bányáiban vasat és higanyt bányásztak. A falu alapításának kezdetétől a mai napig bányászközség, bányatelepe 1868-ban keletkezett. Lakói is főként bányászok voltak.

A 19. század közepén Fényes Elek leírásában: „Sajó (Alsó), Nulni Slana, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Dopschinához délre 2 órányira, a Sajó mellett, 196 kath., 406 evang. lak., evang. anyaszentegyházzal. Határában vas, és kevés réz s kényeső ásatik; hámorral is bir. F. u. a gr. Andrásy nemzetség. Láthatni itt egy dombon valamelly régi vár romjait, mellyen hajdan Kis-Muránynak neveztek.”

Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Alsósajó, a Sajóvölgyben fekvő tót kisközség. Házainak száma 104, túlnyomóan ág. ev. h. vallású lakosai pedig 653. E község 1423-ban már a Bebekek birtokaként és Krasznahorka vár tartozékaként szerepel. 1559-ben I. Ferdinánd Horváth Balázst iktattatja be a Bebekek birtokába. 1659-ben már az Andrássy család az ura. Régente szabadalmas bányaváros volt. Határában hajdani Kismurány nevű várának csekély maradványa látható. E várat állítólag a csehek építették, de 1459-ben elfoglalták tőlük. 1678-ban német alakú Niedersalz és tót hangzású Nisna Slana nevével is találkozunk. Hajdan híres czinóber- és higanybányái voltak, melyek ma is mívelés alatt állanak, és régi híres vasbányái is, melyeket az Andrássyak ősei nyitottak meg. Itt van a rimamurány-salgótarjáni vasmű r. t. „Etelka” nevű vasgyára is. A községben levő ág. h. ev. templom 1594-ben épült. A faluban van posta, távíró és vasúti állomás.”

1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.

Népessége

1880-ban 683 lakosából 585 szlovák, 30 magyar, 29 német, 11 egyéb anyanyelvű és 28 csecsemő volt.

1900-ban 653 lakosából 557 szlovák, 61 magyar, 34 német és 1 egyéb anyanyelvű.

1910-ben 594-en lakták: 494 szlovák, 70 magyar, 22 német és 8 egyéb anyanyelvű.

2001-ben 1186 lakosából 1071 szlovák és 65 cigány volt.

2011-ben 1210 lakosából 1109 szlovák és 56 cigány.

2021-ben 1204 lakosából 1139 szlovák, 11 cigány, 8 magyar (0,66%), 3 cseh, 43 ismeretlen nemzetiségű.

Nevezetességei

Gazdasága

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ bociany.sk No. 918
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. február 7.)
  6. ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. október 23.)
  7. ↑ Az Új Szó 2008. október 30-i lapszámában közölt hír

További információk

Commons:Category:Nižná Slaná A Wikimédia Commons tartalmaz Alsósajó témájú médiaállományokat.
A Rozsnyói járás települései
Rozsnyó (Rožňava)
Alsósajó (Nižná Slaná) · Andrási (Pača) · Annafalva (Hanková) · Barka (Bôrka) · Berdárka (Brdárka) · Beretke (Bretka) · Berzéte (Brzotín) · Berzétekőrös (Kružná) · Betlér (Betliar) · Csetnek (Štítnik) · Csoltó (Čoltovo) · Csucsom (Čučma) · Dernő (Drnava) · Dobsina (Dobšiná) · Felsősajó (Vyšná Slaná) · Gacsalk (Gočaltovo) · Gecelfalva (Koceľovce) · Gócs (Gočovo) · Gömörhosszúszó (Dlhá Ves) · Gömörpanyit (Gemerská Panica) · Hámosfalva (Rozložná) · Hárskút (Lipovník) · Henckó (Henckovce) · Imrikfalva (Dedinky) · Jablonca (Silická Jablonica) · Jólész (Jovice) · Kecső (Kečovo) · Kisfeketepatak (Kobeliarovo) · Kisgencs (Honce) · Kiskovácsvágása (Kováčová) · Kisszabos (Slavoška) · Körtvélyes (Hrušov) · Krasznahorkaváralja (Krásnohorské Podhradie) · Kuntapolca (Kunova Teplica) · Lekenye (Bohúňovo) · Lucska (Lúčka) · Márkuska (Markuška) · Martonháza (Ochtiná) · Melléte (Meliata) · Nagyszabos (Slavošovce) · Oláhpatak (Vlachovo) · Özörény (Gemerská Hôrka) · Páskaháza (Pašková) · Pelsőc (Plešivec) · Pelsőcardó (Ardovo) · Pétermány (Petrovo) · Rekenyeújfalu (Rakovnica) · Restér (Roštár) · Rozsfalva (Rochovce) · Rozsnyórudna (Rudná) · Sajóréde (Rejdová) · Sebespatak (Rožňavské Bystré) · Szabados (Čierna Lehota) · Szádalmás (Jablonov nad Turňou) · Szádvárborsa (Silická Brezová)· Szalóc (Slavec) · Szilice (Silica) · Sztracena (Stratená) · Tornagörgő (Hrhov) · Várhosszúrét (Krásnohorská Dlhá Lúka) · Veszverés (Gemerská Poloma)szlovákia