Manapság a Szabó Ferenc (cselgáncsozó) a mai társadalomban nagy érdeklődésre számot tartó téma. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Szabó Ferenc (cselgáncsozó) olyan témává vált, amely a mindennapi élet különböző aspektusait fedi le, a kommunikációtól a mindennapi tevékenységeink elvégzéséig. A Szabó Ferenc (cselgáncsozó) egy olyan fogalom, amely felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség figyelmét, mivel hatással van különböző területekre, mint például a gazdaság, a politika, az egészségügy, az oktatás és a környezetvédelem. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szabó Ferenc (cselgáncsozó) jelentését és fontosságát, valamint a mai társadalomra gyakorolt hatásait.
Szabó Ferenc | |
Született | 1948. szeptember 18. Pécs |
Elhunyt | 2025. március 26. (76 évesen)[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Magassága | 167 cm |
Szabó Ferenc (Pécs, 1948. szeptember 18. – ?, 2025. március 26.) Európa-bajnoki ezüstérmes magyar cselgáncsozó.
A Budapesti Spartacus, majd az Újpesti Dózsa 63, majd 65 kg-os versenyzője volt.
Az 1968-as junior EB-n ezüstérmet szerzett, ez volt az első magyar érem az utánpótlás-világversenyekről.
Az Európa-bajnokságokon 1969-ben ötödik, 1971-ben bronzérmes, 1973-ban szintén az ötödik, 1977-ben a második helyet szerezte meg.
Részt vett 1971-ben a ludwigshafeni világbajnokságon, majd az első magyar olimpiai szereplés idején, 1972-ben Münchenben a hetedik lett.
Magyar bajnok volt 1968, 1970, 1971 és 1975-ben. Magyarországon három alkalommal is (1968, 1971 és 1977) az év cselgáncsozójának választották.
A hetedik danos dzsúdómester az Egerági Üstökös SE és a Varga Cseppek SE színeiben gyerekek százaival ismertette meg a sportágat. Hét gyermeke közül többen is kötődnek a dzsúdóhoz, közülük Szabó Franciska U23-as Európa-bajnoki címet szerzett, Szabó Katinka az U23-as, a junior és az ifjúsági Európa-bajnokságon is nyert egy-egy bronzérmet, Szabó Frigyes pedig csapatban Európa-bajnoki harmadik helyezett és Grand Prix-bronzérmes lett pályafutása során.