Szőlőtörköly
A mai világban a Szőlőtörköly egyre fontosabbá vált. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a tudományos területen való relevanciája miatt, a Szőlőtörköly a közönség széles köre számára általános érdeklődésre számot tartó témává vált. Ebben a cikkben a Szőlőtörköly-hez kapcsolódó témákat fogunk megvizsgálni, elemezve annak fontosságát, következményeit és időbeli alakulását. A Szőlőtörköly eredetétől napjainkig vita, vita és elbűvölés tárgya volt, és a következő sorokban erre a kortárs világban oly aktuális témára igyekszünk rávilágítani.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A szőlőtörköly a szőlőfürtök kipréselése után visszamaradó szilárd kocsány-, héj- és magrészek.[1] A vizes törköly lepárlásával nyert szeszt törkölypárlatnak nevezzük, ilyen például a magyar törkölypálinka, vagy az olasz grappa.
A törköly felhasználási módjai:
- 90 százalékából finomszeszt állítanak elő, melyet az Európai Unió átvesz és ipari célú felhasználásra értékesít.
A fennmaradó (10%) mennyiségből:
- törkölypálinka és
- borecet készül.
- A törkölyből kinyert szőlőmagot, illetve szőlőmagolajat a kozmetikai ipar és a természetgyógyászat használja.
- A visszamaradó anyagból takarmány készül, de jellemző
- a szerves trágyaként való felhasználás is.
- Megfelelő égető berendezéssel hő- és villamos energia is nyerhető belőle.
- A törkölyt magángazdasági méretekben lőre (törkölybor, csiger, kapásbor) készítésére is használhatják, de ennek forgalomba hozatalát jogszabály tiltja Magyarországon.
Jegyzetek
|
Ez a gasztronómiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |