A mai világban a Törkölypárlat nagyon érdekes és fontos témává vált. A Törkölypárlat hatása egyre nyilvánvalóbbá válik az élet számos területén, a technológiától a politikáig, a kultúráig és általában a társadalomig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Törkölypárlat különböző oldalait, és a mindennapi valóságunk különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A kezdetektől a jelenlegi evolúcióig elemezzük, hogy a Törkölypárlat hogyan alakította a világot, amelyben élünk, és hogyan alakítja ezt a jövőben. Mélyreható elemzéssel és kritikai gondolkodással arra törekszünk, hogy rávilágítsunk a Törkölypárlat fontosságára és relevanciájára ma.
A törkölypárlat (vagy egyszerűen törköly) olyan égetett szesz, mely a borkészítéskor visszamaradt szőlőtörköly lepárlásával készül, melyből esetenként lőrét is készítenek. Az Európai Unióban nyolc ország rendelkezik eredetvédett törkölypárlatokkal. Az Unión belül a törkölypárlatokat 100%-ban törkölyből kell erjeszteni (legfeljebb a hozzá tartozó borseprővel kiegészítve), tehát más hagyományos párlatokhoz hasonlóan ennek is tilos bármilyen módon (például hozzáadott cukorral) megnövelni a kihozatalát.[1] A legtöbb törkölypárlatot érlelés és színezés nélkül palackozzák.
A szőlőtől eltérő gyümölcs törkölyéből főzött párlatot gyümölcstörköly-párlatnak nevezik.
A törkölypárlat nem tévesztendő össze az egyéb szőlő alapú párlatokkal. Ilyen a borpárlat, mely bor lepárlásával készül, és a szőlőpárlat (például a szőlőpálinka), melyet szőlőszemekből készült cefréből párolnak le.