Finomszesz

A ma bemutatott cikkünkben a Finomszesz lenyűgöző világában fogunk elmélyülni. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig minden, a Finomszesz-hez kapcsolódó szempontot megvizsgálunk, hogy megértsük annak jelentőségét a különböző kontextusokban. A történelem során a Finomszesz alapvető szerepet játszott az emberek életében, befolyásolta döntéseiket, hiedelmeiket és interakcióikat. Kimerítő elemzéssel igyekszünk megfejteni a Finomszesz körüli titkokat, és felfedezni valódi jelentését a mai világban.

Lengyel gyártmányú finomszesz.

A finomszesz vagy mezőgazdasági eredetű etil-alkohol olyan nagy tisztaságú égetett szesz, ami legalább 96 térfogatszázalék etil-alkohol és 3–4% víz mellett csak nyomokban tartalmaz egyéb összetevőket.[1] A finomszesz alkoholtartalmának elméleti felső határa 97,2 térfogatszázalék (95,6 tömegszázalék), ugyanis az alkohol és a víz ilyen arányban azeotrópos elegyet képez, így lepárlással nem választhatók el többé.[2] A gyakorlatban a finomszesz általában többoszlopos, folyamatos szeszfinomítókban készül, 96–96,5 térfogatszázalék alkoholtartalommal.

A finomszesz gyakori alapanyagai a gabona, a répa- és nádcukor gyártásakor fennmaradó melasz[3][4] és a törköly. Kisebb mennyiségben burgonyából, borból és különböző gyümölcsökből is készül finomszesz.[5]

A finomszeszt kevert italokban, likőrök vagy párlatok készítésekor vagy gyógyászati segédanyagként használják. A nem emberi fogyasztásra szánt finomszeszt általában denaturálják, mert így jövedékiadó-mentessé válik, ám a denaturált szesz nem feltétlenül finomszeszből készül.

  • A vodka szigorított tisztaságú finomszesz (a legtöbbször gabonából), amiben az alapanyag aromáit is szelektíven csökkentették.[1]
  • A likőrök legnagyobb része finomszeszből készül, amit változatos hozzávalókkal és módszerekkel ízesítenek.
  • Egyes párlatok készítésekor a finomszeszt (vagy egy részét) különböző hozzávalókkal együtt újra lepárolják. Így készül például az ouzo, a gin, az anis és a különböző geistok,[1] illetve az abszint is, mely utóbbinak azonban más alkohol, például borpárlat is lehet az alapja.[6] Ezen italok egy része azonban hideg úton, azaz finomszesz és előregyártott kivonatok elegyítésével is készülhet.[1]
  • Az úgynevezett kommersz szeszes italok – melyek különböző párlatok utánzatai – hígított finomszesz és aromák, színezékek összekeverésével készülnek.[4]
  • Az amerikai blended whisky finomszeszt is tartalmazhat (ami ott szinte kizárólag kukoricából készül), ekkor azonban az Európai Unióban nem forgalmazható whiskyként.[1][7] Az európai blended whiskykbe kevert gabonawhisky is a finomszeszhez hasonló módszerrel készül, de csak 94% alkoholtartalomig finomítják, és legalább 3 évig fahordóban kell érlelni.
  • Más párlatfajtáknál is régi hagyományai vannak a finomszesz hozzáadásával készült, költségkímélő utánzatoknak. Ilyen például a Weinbrand-Verschnmitt („kevert brandy”), a Rum-Verschnitt („kevert rum”) vagy a gyümölcspárlatokból készült osztrák gyümölcs-schnaps). A szabályos rumok egy jelentős része is nagy arányban tartalmaz olyan tiszta „rumot”, ami gyakorlatilag nem különbözik a finomszesztől.
  • A csehországi slivovice lehet tiszta szilvapárlat, azonban utolsó lepárlása előtt finomszesz is adható hozzá.[1]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e f Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról
  2. ↑ Dr. Csanádi József: Sör-, pálinka-, szesz-, és élesztıgyártás
  3. ↑ Kevesebb a melasz, de bizakodik a szeszgyár. TőzsdeFórum. . (Hozzáférés: 2000. február 19.)
  4. ↑ a b Gyártás. Győri Szeszgyár és Finomító Rt.. . (Hozzáférés: 2012. február 19.)
  5. ↑ Alcohol / Food. Salco Import-Export AG. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
  6. ↑ E. Dentu. La Maison Pernod Fils a Pontarlier [archivált változat], 10. o. (1896). Hozzáférés ideje: 2012. február 19. [archiválás ideje: 2012. február 2.] 
  7. ↑ 27 C.F.R. § 5.22 The standards of identity.. Justia US Laws. (Hozzáférés: 2012. március 7.)

Források

  • dr. Vásony Lajos: Szeszgyártás. ChemoNet. (Hozzáférés: 2000. február 19.)

Kapcsolódó szócikkek