Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Szélkiáltó (együttes) témáját, elemezve annak különböző aspektusait és lehetséges következményeit. A Szélkiáltó (együttes) egy olyan téma, amelyről régóta vita folyik, és számos kontextusban releváns, a személyestől a szakmai szféráig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szélkiáltó (együttes) különböző szempontjait, valamint annak időbeli alakulását. Hasonlóképpen, megpróbálunk rávilágítani a Szélkiáltó (együttes) lehetséges jövőbeli következményeire és társadalmunkra gyakorolt hatására. Reméljük, hogy ez a cikk átfogó és átfogó áttekintést nyújt a Szélkiáltó (együttes)-ről, segítve az olvasókat ennek a témának és következményeinek jobb megértésében.
Szélkiáltó | |
![]() | |
A Szélkiáltó együttes egy 2006-os fellépésén | |
Információk | |
Eredet | Pécs, Magyarország |
Aktív évek | 1974- |
Műfaj | népzene |
Kiadó | Periferic Records Hungaroton |
Tagok | |
Lakner Tamás Keresztény Béla Rozs Tamás Fenyvesi Béla | |
Korábbi tagok | |
Takaró Mihály, Néma Frigyes, Lajdi Tamás, Németh Ernő, Horváth József | |
A Szélkiáltó weboldala | |
A Szélkiáltó pécsi zenekar, amely 1974 óta létezik. Neve József Attila ´Szélkiáltó madár´ című verséből ered.[1]
A magyar és a világirodalom kortárs verseit éneklik saját zenéjük mellé, mely népzenei és klasszikus hatású. Kiemelt ügyüknek tartják a Pécsett élt és élő költők – Janus Pannonius, Csorba Győző, Pákolitz István, Pál József, Galambosi László, Bertók László – műveinek bemutatását a közönségnek.[2] Három Szélkiáltó lemez jelent meg és hat CD lemez.
1983-ban saját kategóriájukban megnyerték a Ki mit tud? döntőjét. Ezután a Magyar Televízió több önálló filmet és sorozatot forgatott velük.[3] A pécsi Bóbita Bábszínház több előadásához készítettek kísérőzenét. 1999-ben Pécs városától megkapták a Pro Communitate-díjat, 2000-ben Kígyós Sándor díjjal, 2004-ben pedig a Magyar Kultúra Napján Csokonai-díj jal tüntették ki őket.[1]