Széky János

A mai világban a Széky János a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes téma lett. Következményei a tudományos és technológiai szempontoktól a társadalmi, gazdasági és politikai kérdésekig terjednek. A Széky János felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, jelentős vitákat és vitákat generálva. Hatása a mindennapi élet számos területén megmutatkozik, a kommunikációtól a napi tevékenységeink végzésének módjáig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Széky János különböző oldalait és a jelenlegi környezetünkre gyakorolt ​​hatását.

Széky János
Született1954.
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása

Széky János (?, 1954 –) újságíró, lapszerkesztő és műfordító. Közíró, József Attila-díjas műfordító, az És rovatvezetője, a Parameter.sk kolumnistája, Pynchon-mániás műfordító, igazsághajhász.[1]

Az ELTE-re járt 1973 és 1978 között. Az Élet és Irodalom című politikai és kulturális hetilap külügyi szerkesztője és munkatársa. A Bárányvakság (2015) című könyv szerzője, amely az Orbán Viktor önkényuralmi rendszerét eredményező és alakító 20. századi történelmi tényezőkről szóló esszé. Fordított többek között Thomas Pynchon, Norman Mailer és Don DeLillo amerikai szépirodalmi műveket, valamint politikáról, zenéről és kultúrtörténetről szóló tényirodalmi könyveket. Kéthetente beszélgetőműsort vezet a Tilos Rádió független rádióállomáson, és rendszeresen kommentál a Parameter.sk (Dunajská Streda, Szlovákia) című lapnak. Olyan cseh, szlovák és lengyel lapok és folyóiratok munkatársa, mint a Respekt (Prága), az Sme (Pozsony) vagy az Új Kelet-Európa (Krakkó).[2]

Könyvei

  • Britannica Hungarica világenciklopédia (szerkesztő) · ISBN 963-7815-80-5
  • A. Fodor Ágnes / Gergely István / Nádori Attila / Sótyné Mercs Erzsébet / Széky János: Uralkodók és dinasztiák – Magyar Világ, Budapest, 2001 · ISBN 9639075124
  • Bárányvakság : hogyan lett ilyen Magyarország? – Kalligram, Budapest, 2015 · ISBN 9786155454738

Fordításai

Jegyzetek

További információk