Sterk Izidor

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Sterk Izidor témáját, amely ma nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Sterk Izidor nagy jelentőségű téma a mai társadalomban, és hatása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki. Ezeken az oldalakon végig elemezzük a Sterk Izidor különböző megközelítéseit és perspektíváit, valamint a kultúrára, politikára, gazdaságra és más területekre gyakorolt ​​hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Sterk Izidor milyen hatással van az emberek életére, és hogyan közelíthető meg ez a téma különböző tudományágakból és nézőpontokból. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezőútra a Sterk Izidor-ről, és fedezze fel annak fontosságát mai társadalmunkban!

Sterk Izidor
Született1860. október 28.
Pest
Elhunyt1935. szeptember 8. (74 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaépítész
IskoláiBécsi Műszaki Egyetem
SírhelyeKozma utcai izraelita temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Sterk Izidor témájú médiaállományokat.

Sterk Izidor (Pest, 1860. október 29.[1] – Budapest, 1935. szeptember 8.)[2] magyar építész, a szecesszió mestere.

Pályája

A Gellért gyógyfürdő és a Gellért Szálló épületkomplexuma
Belvárosi sarok üzlet- és bérháza, 1910

Sterk Lipót és Herzog Júlia (1834–1908)[3] fia. Műegyetemi tanulmányait Bécsben végezte 1882-ben.[4] Kezdetben Schmahl Henrik mellett dolgozott.[4] 1892-ben Budapesten építészeti irodát nyitott, számos bérházat, üzletházat és gyárat tervezett (pl. Deák Ferenc utca 11-13. sz. – Bécsi utca 5. sz., a Révai Testvérek Üllői úti könyvesháza).

Egyik legkésőbbi szecessziós szállóépületünk a budai Gellért Szálló a Gellért gyógyfürdővel, amely a tervezésére kiírt pályázat két első díjazott munkájának vegyítéseként, Hegedűs Ármin–Sebestyén Artúr–Sterk Izidor kollaborációjában épült fel. A két funkció ötvözése a korban egyáltalán nem szokatlan, de itt a legegységesebb és reprezentatívabb. Az 1909-től épített, de a háború miatt csak 1918-ban átadott, nagyméretű tömbön kupolás rizalitok jelölik a szálloda és a fürdő szobordíszes bejáratait. A fürdő belsejét gazdagon díszítették színes ólomüvegekkel és Zsolnay-kerámiadíszekkel. A női részleg a második világháború alatt, egy belövésben megsemmisült, ám a férfi termálrészleg kék alaptónusú csempe- és mozaikburkolata a mai napig eredeti képét mutatja.[5]

Felesége Mauthner Anna volt.

Ismert épületeinek listája

  • 1893: a Kosmos Rt. Kő- és Könyvnyomdája, Budapest, Aradi utca 8.
  • 1894: Lakóépület, Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út, 61.
  • 1897: Sommer-bérház, Budapest, Váci út 4.[6]
  • 1897–1898: Lakóépület, Budapest, Hegedüs Gyula u. 13. / Katona József u. 9.[7]
  • 1900–1903: Lakóház, Budapest, Bartók Béla út 9. (1935-ben Sorg Antal tervei alapján emeletbeiktatás)
  • 1901–1903: Eraviszkusz-ház, Budapest, Szent Gellért tér 3.[8]
  • 1902–1903: Bruchsteiner-ház, Budapest, Jósika utca 2.[9][4][10]
  • 1904–1905: Révai Testvérek Üllői úti könyvesháza, Budapest, Üllői út 18. (átalakítás)[11]
  • 1905: Györgyey kastély, Szurdokpüspöki
  • 1906: Négyemeletes bérház, Budapest, Bécsi utca 6.
  • 1906: Egyemeletes nyaraló, Budapest, Stefánia út 107. (napjainkban Svájc nagykövetsége)
  • 1906: Kétemeletes lakóház, Budapest, Lehel utca (?)
  • 1907: Kétemeletes műhely, Budapest, Vajda Péter utca 10/A (Első Magyar Varrógépgyár Rt. részére)
  • 1909: Lakóház, Budapest, Ady Endre utca 2-4. (akkoriban még Mész utca - Bimbó utca sarka)
  • 1910: Lakóház, Budapest, Munkácsy Mihály utca 17.
  • 1910: Lakóház, Budapest, Városmajor utca 39-41.
  • 1910–1911: kislakásos bérház, Budapest, Váci út 87.[4][12] (Bárczy István-féle kislakás- és iskolaépítési program keretében épült)[13][14]
  • 1910 k.: lakó- és üzletház, Budapest, Deák Ferenc u. 12.[4]
  • 1911: lakóépület, Budapest, Bécsi u. 5.[15][16]
  • 1911: Kétemeletes lakóház, Budapest, Nyúl utca 8.
  • 1911: Négyemeletes lakóház, Budapest, Lónyay utca 18/A-B
  • 1912: Emeletes lakóház, Budapest Dobozi utca 47. (elbontva)
  • 1912: Ötemeletes lakóház, Budapest, Deák Ferenc u. 13. (Épitő Ipar, 1912. december 22., 51. szám)
  • 1912: Lakóház, Budapest, Fillér utca 53.
  • 1914: Négyemeletes lakóház, Budapest, Hegedűs Gyula utca 49-51.
  • 1911–1918: Gellért Szálló a Gellért gyógyfürdővel, Budapest, Szent Gellért tér 2. – Sebestyén Artúrral és Hegedűs Árminnal együtt[11][17]
  • 1912: Kunz és Dán raktár és lakóház, Budapest
  • 1914: Magyar Dohánykereskedelmi Rt. bérháza, Budapest, Hegedüs Gyula u. 40.[7][18]
  • ?: lakóépület, Budapest, Dalszínház utca 8. (20. sz. eleje)[19]
  • ?: a Pesti zsidó közösség leány árvaház zsinagógája, Budapest

Jegyzetek

  1. ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 794/1860. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  2. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1606/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  3. ↑ Sterk Lipótné Herzog Júlia halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1707/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  4. ↑ a b c d e Gerle, i. m., 184. o.
  5. ↑ Régi fényében a Gellért (magyar nyelven) (html). hg.hu, 2008. április 17. . (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
  6. ↑ Bolla, i. m., 266. o.
  7. ↑ a b Bolla, i. m.
  8. ↑ http://budapest100.hu/house/szent-gellert-ter-3/
  9. ↑ A Bruchsteiner-ház épületdíszei, Budapest, 1903
  10. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=07&cim=josika-u-2&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
  11. ↑ a b Zsidó lexikon, i. h.
  12. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=vaci-ut-87&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
  13. ↑ Déry, i. m., 162. o.
  14. ↑ Kabdebó, i. m., 8. o.
  15. ↑ Magyar életrajzi lexikon, i. h.
  16. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=becsi-u-5&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
  17. ↑ Déry, i. m., 103. o.
  18. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=13&cim=hegedus-gy-u-40&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1280
  19. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2020. július 22.)

Források

További információk