Stephan Lochner

A mai világban a Stephan Lochner olyan téma, amely minden ember figyelmét felkeltette, akár történelmi jelentősége, akár a modern társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a technológia fejlődésére gyakorolt ​​hatása miatt. A Stephan Lochner évszázadok óta kutatások, viták és viták tárgya, jelentősége pedig folyamatosan növekszik. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Stephan Lochner különböző aspektusait, eredetétől a mai hatásig, figyelembe véve a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​hatását. Megvizsgáljuk a terület szakértőinek véleményét és szempontjait is, azzal a céllal, hogy átfogó és átfogó áttekintést nyújtsunk erről a lenyűgöző témáról.

Stephan Lochner
Született1410[1]
Meersburg[2]
Elhunyt1451 (40-41 évesen)[1]
Köln
Állampolgárságanémet
Foglalkozása
  • festőművész
  • illuminátor
Halál okapestis[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Stephan Lochner témájú médiaállományokat.
Madonna a rózsalugasban

Stephan Lochner (Meersburg am Bodensee, kb. 1400 és 1410 között– Köln, 1451) német festő, a késő gótikus festészet képviselője.

Élete és munkássága

1442–1451 között dokumentáltan Kölnben tevékenykedett, de valószínűleg már sokkal korábban ott élt.

Leginkább a szép esésű anyagokba öltöztetett alakjairól ismerhető fel. Életművét nagyfokú természetesség jellemzi, amely a tájak, az alakok, az anyagok és mindenekelőtt az arcok ábrázolásában nyilvánul meg. A kölni városi tanács megbízásából ő készítette a székesegyháznak a város patrónusának az oltárát. A háromszárnyú oltárkép kívül az angyali üdvözletet ábrázolja; belső lapjain középen a trónoló Madonna a gyermek Jézussal, a napkeleti bölcsektől és kíséretüktől körülvéve, jobbról Szent Gedeon a thébai légió élén, balról Szent Orsolya szüzeivel látható. A háromkirályok arca valószínűleg élethűen készült.

Híres a „Madonna a rózsalugasban”„ című táblaképe, amelyet 1448 körül festett és amely ma a kölni Wallraf-Richartz-Múzeumban található. Bizonyára az ő műve az „Ibolyás Madonna” a kölni érseki múzeumban. Feltűnő, hogy az általa készített képek és rajzok között nincs egyetlen passió sem.

Fa- és rézmetszeteinek kompozíciói a közép- és kelet-európai késő gótikus táblaképfestészet mintaképei. Figuráinak megformálása visszatükröződik például a csíki szárnyasoltár-táblákon is (Csíkménaság, egykori főoltár, 1543, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria).

Jegyzetek

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 13.)
  3. ↑ https://en.wikipedia.orghttps://sapientiahu.com/Stefan_Lochner. (Hozzáférés: 2018. július 19.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Stephan Lochner című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Hegedűs Enikő: Láttuk dicsőségét. A karácsony a képzőművészetben, Keresztény Szó, IX. évfolyam 12. szám. 1998. december

További információk