Ebben a cikkben a Köln lenyűgöző történetét tárjuk fel, amely téma minden korosztálytól és hátterű ember érdeklődését felkeltette. A Köln eredetétől mai relevanciájáig kulcsszerepet játszott a társadalomban és a kultúrában. Az évek során vitákat váltott ki, szenvedélyeket gerjesztett és többféleképpen fejlődött. Elemezzük a különböző területekre gyakorolt hatását és a mindennapi életre gyakorolt hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk a Köln-hez kapcsolódó különféle szempontokat, a szakértői véleményektől a jelen jelenség által érintettek személyes tapasztalataiig. Végső soron ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és gazdagító látásmódot kínáljon a Köln-ről, felkérve az olvasót, hogy gondolkodjon el, kérdőjelezze meg és értékelje összetettségét.
A településen világörökségi helyszín található |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Köln | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Észak-Rajna-Vesztfália | ||
Kerület | Köln | ||
Járás | Köln kormányzati kerület (1816. április 22. – ) | ||
Rang | járási jogú város | ||
Alapítás éve | 50 | ||
Polgármester | Henriette Reker (független) | ||
Irányítószám | 50441–51149 | ||
Körzethívószám |
| ||
Rendszám | K | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1 087 353 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 2510 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 37-118 m | ||
Terület | 405,15 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 50° 56′ 32″, k. h. 6° 57′ 28″50.942222°N 6.957778°EKoordináták: é. sz. 50° 56′ 32″, k. h. 6° 57′ 28″50.942222°N 6.957778°E | |||
Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén | |||
Köln weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Köln témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Köln (helyi nyelvjárás szerint: Kölle, az ókorban: Colonia Agrippina, franciául és angolul: Cologne, hollandul: Keulen, régi magyar neve: Kolonya) Németország negyedik legnagyobb városa (Berlin, Hamburg és München után); az Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány legnagyobb városa.
A Rajnán fekvő város történelme a római kori településre nyúlik vissza, és több mint 2000 éves történelmével Németország egyik legrégebbi városa. A Rajna mentén terül el, a híres kölni dóm a kölni érsek székhelye. Egyeteme egyike Európa legrégebbi univerzitásainak. Ma a Rajna-vidék gazdasági, kulturális és történelmi központja. A kölni egyetemnek és más felsőoktatási intézményeknek összesen több mint 85 ezer hallgató van. Elhelyezkedése a Rajnán, a legfontosabb német folyón, valamint a fontos kereskedelmi útvonalak kereszteződésében teszi Kölnt is első rendű európai közlekedési csomóponttá. A város New Yorkkal egyetemben a nemzetközi műkereskedelem egyik fő központja.
A középkorban a Kelet-és Nyugat-Európa közötti legfontosabb fő kereskedelmi útvonalak haladtak át a városon. Köln a középkori és a reneszánsz időkben a Hanza-városok egyik vezető tagja volt, és az Alpoktól északra fekvő legnagyobb városok egyike volt. A város számos megszállást élt meg, a franciák és a britek részéről (1918-1926). Köln a második világháború idején Németország egyik legtöbbet bombázott városa volt, és szinte az egész város elpusztult. A lehető legtöbb történelmi épület helyreállítása érdekében a háború utáni sikeres helyreállítás nagyon eltérő és egyedi végeredményeket eredményezett.
Több mint 175 ezer fős idegen származású lakosságával, a város sok kultúra olvasztótégelye. Itt található Németország egyik legnagyobb török közössége, és számos iszlám szervezet székhelye is.
Németország jelentős médiaközpontja; számos rádió- és tv-csatorna, pl. a Westdeutscher Rundfunk, az RTL, a VOX székhelye, a Pro7 és a Sat.1 is gyárt itt műsorokat.
A három korona a Napkeleti bölcsek szimbóluma. A 11 fekete láng a 16. században került bele. A pajzs vörös-fehér, a Hanza-szövetség színei.
A Köln név a római császárnő, az ifjabb Agrippina – aki Claudius felesége volt és a Rajna mellett, 15-ben (vagy 16-ban) született – tiszteletére Colonia Claudia Ara Agrippinensiumnak (CCAA) nevezett városnév első, gyarmat-telep(ülés) jelentésű tagjából ered. A római időkben Germania Inferior Provincia székhelye volt. Neve később Coloniára rövidült, majd az évszázadok során volt „Coellen”, „Cöllen”, „Cölln” és „Cöln” is, míg végül kialakult a mai alakja.
Köln a Rajna folyó két partján fekszik, Bonntól 30 km-re északra és Düsseldorftól 40 km-re délre. Területe 405,15 km², a Rajna bal partján 230,25 km², a jobbon 174,87 km². A szomszédos Bonn, Hürth, Leverkusen és Bergisch Gladbach városokkal együtt a nagyjából 3 milliós Köln/Bonn Régió központja.
Legmagasabb pontja Königsforstban (118 m), míg a legalacsonyabb Worringer Bruchban van (37,5 m).
Köln a kontinentális és az óceáni éghajlat határán helyezkedik el. Az évi csapadék mennyisége 840 mm körüli.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 5,4 | 6,7 | 10,9 | 15,1 | 19,3 | 21,9 | 24,4 | 24,0 | 19,9 | 15,1 | 9,5 | 5,9 | 14,9 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −0,6 | −0,7 | 2,0 | 4,2 | 8,1 | 11,0 | 13,2 | 12,6 | 9,8 | 6,7 | 3,1 | 0,4 | 5,9 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 62 | 54 | 65 | 54 | 72 | 91 | 86 | 75 | 75 | 67 | 67 | 71 | 839 |
Havi napsütéses órák száma | 54 | 79 | 120 | 167 | 193 | 194 | 210 | 194 | 142 | 109 | 61 | 45 | 1568 |
Forrás: Deutscher Wetterdienst [2][3] |
A mai Köln helyén az első települést a germánok alapították, majd 50-ben lett római város Colonia Claudia Ara Agrippinensium néven. 310-ben Nagy Konstantin császár hidat építtetett a Rajnán. Első ismert püspökét 313-ban választották meg, 785 óta érseki székhely.
A kora középkorban Köln jelentős város volt. 455-ben a frankok foglalták el. A 6. és a 8. század között honosodott meg a frank és a latin írás. A Merovingok után Köln tartományi székhely, a Karoling-időkben püspöki majd érseki székhely volt. II. Ottó alatt Köln nagy szerepet játszott abban, hogy a Német-római Birodalom közeledjen a Bizánci Császársághoz. 1164-ben Rainald von Dassel érsek Milánó felé menő zarándokutat jelölt ki. Köln a középkorban a Birodalom legnagyobb városa volt. Az okmányok szerint 1180-ban kezdték el építeni a városi falat 12 kapuval és 52 toronnyal, amelyet 1225-ben fejeztek be. A 12. században Jeruzsálem, Konstantinápoly és Róma mellett Köln is használhatja a nevében a „Sancta" szót. „Sancta Colonia Dei Gratia Romanae Ecclesiae Fidelis Filia“. 1248-ban kezdték el építeni a kölni dómot. A Német-római Birodalom idején a kölni érsek a hét választófejedelem egyike volt, bár 1288-tól kezdve Bonnban volt a székhelye. 1259-ben árumegállító jogot nyert a város. A kölni érsek és az arisztokraták hosszú évekig hadakoztak, míg 1288-ban Worringennél megütköztek. Az érsek hadserege alulmaradt Köln grófi és polgársági csapatával szemben. Ekkor költözött az érsek Bonnba.
A Kölni Egyetemet 1388-ban alapították. A város a Hanza-szövetség tagja volt, és 1475-ben lett szabad császári város. A középkorban zarándokhellyé is vált mint a három királyok, illetve Szent Orsolya és Nagy Szent Albert ereklyéinek őrzőhelye. 1396-ban forradalom tört ki az arisztokrata-uralom ellen. A város ekkor alkotmányt fogadott el. Június 18-án Konstantin von Lyskirchen elfoglalta és visszaállította a hajdani arisztokrata-uralmat. Hat nappal később összeült egy 48 tagú, ideiglenes tanács. 1475-ben Köln szabad birodalmi város lett. 1500-tól Köln az Alsórajna-Vesztfália körzet része lett. 1582-ben a kölni érsek, Gebhard Truchsess von Waldburg szakított a katolikus egyházzal és elvette a protestáns apátasszonyt, Agnes von Mansfeldet. XIII. Gergely pápa nem sokkal ezután kiátkozta, majd a megbízható Ernst von Bayernt ültette a helyébe. A következő évben kirobban kölni háború 5 évig tartott, annak során elpusztult Bonn, Deutz és Neuss is.
A francia hadsereg 1794. október 6-án elfoglalta a várost. Köln harc nélkül adta meg magát a Jean-Etienne Championnet vezette Rajnai hadsereg balszárnyának.[4] 1798-ban létrehozták Département de la Roer közigazgatási területet, aminek Aachen lett a központja. Ennek a része lett Köln is. A kölni polgárok a francia forradalmi hadsereget felszabadítóként üdvözölték és a Neumarkton Szabadságfát állítottak tiszteletükre. Ezután a zsidó és a protestáns vallásokat egyenrangúnak minősítették a katolikussal. 1815-ben a bécsi kongresszus Poroszországhoz csatolta. A katolikus kölniek és a protestáns poroszok közötti ellentétek gyakran kiéleződtek, és a lakosság körében erős poroszellenességhez vezettek. Kölnben érvényben maradtak a Code Napoléonban lejegyzett törvények. 1880-ban a király rendeletére a dómot bezárták és megkezdték a restaurálását.
A porosz belügyminiszter 1900-ban rendeletet hozott, miszerint a város nevét C-vel kötelező írni. Az első világháború után, 1919-ben Konrad Adenauer (1917-33) polgármester (a későbbi kancellár) kihirdette, hogy ismét K-val kell írni.[5]
Az első világháború után a város – a versailles-i békeszerződés alapján – brit megszállás alá került, 1926-ig. A második világháború alatt Köln 262 szövetséges légitámadást élt át, ezek mintegy 20 000 civil áldozatot követeltek. 1942. május 31. éjszakáján az „Operation Millennium" volt a Brit Királyi Légierő első világháborús bevetése, több mint 1000 bombázóval. A háború folyamán a város zsidó populációja nagy része a holokauszt áldozatává vált. Köln lakossága zömmel vidékre menekült, így csak 1959-re érte el újra a háború előtti szintet. 1975-ben Köln a közigazgatási reform következtében Németország 4. legnagyobb városa lett. 1976-ban Wesseling kivált, ezzel Köln népessége egymillió alá esett.
2009. március 3-án a városi levéltár és két szomszédos lakóépület összedőlt. Az emberi áldozatokon kívül a várostörténeti kár is felbecsülhetetlen.
Köln 86 városrészre oszlik, amelyek 9 kerületet alkotnak:
A lakosság 63,4%-a a Rajna bal partján lakik (2006).[6]
A város nevezetes labdarúgócsapata az 1948-ban létrejött 1. FC Köln (teljes nevén Erster Fußball-Club Köln 01/07 e. V.).
313-ban Köln püspökség lett, majd Nagy Károly uralkodásakor kinevezték a város első érsekét. A kölni érsek volt a Német-római Birodalom egyik választófejedelme. A franciák megérkezésekor lett szabad a vallásgyakorlat a protestánsok számára. 1802-ben a kölni érsek visszatért, mivel Aachen püspöki város lett. Ma a lakosság fele katolikus. A város egyházközösségei a következők: Köln-közép, Dünnwald, Ehrenfeld, Lindenthal, Mülheim, Nippes, Porz, Rodenkirchen és Worringen. A katolikus egyház számos iskolát és szociális otthont működtet. 2005-ben XVI. Benedek pápa Kölnbe látogatott.
A városban több szerzetesrend is működik:
A városban számos szent élt és munkálkodott: Gáspár, Menyhért, Boldizsár, Maternus, Severin, Szent Orsolya, Karthauzi Szent Brúnó, Albertus Magnus.
További ismert személyek: Adolph Kolping, Gereon, Gero, Irmgard, Szent Pantaleon, Duns Scotus, Edith Stein, Engelbert von Berg, Richeza, Plektrudis…
A protestánsok komoly erőt képeznek a város vallási összetételében. Történetük 1525-ben kezdődött. Ekkor Adolf Clarenbach prédikátor hirdette a lutheri tanokat, amiért eretnekként máglyán megégették. 1580-ban német, majd holland és francia protestáns közösség is alakult.
A francia megszálláskor két protestáns közösség működött, a református és az evangélikus. Az istentiszteletet mindkét közösség az Antoniterkirchében tartotta.
Nagy Konstantin dekrétuma 321-ben Kölnt a legrégibb zsidó közösséggel rendelkező településként említette, az Alpoktól északra.[7] Az első zsidó negyed a mai városháza területén létesült a Nyugat-római Birodalom idején.
A középkorban a kölniek kiüldözték a zsidókat, mivel őket okolták a pestisért, ill. ekkor zajlottak a keresztes hadjáratok.[8] A zsidók új közösséget hoztak létre a Rajna jobb partján.
Kölnben jelentős és egyre növekvő számú muszlim közösség él. A Kölni Központi mecset 4500 m2, és 2000-4000 mohamedán hívő befogadására alkalmas.
A város délkeleti részén található a Köln–Bonn repülőtér, amely 1994 óta Konrad Adenauer nevét viseli. Ez a UPS európai központja, és a diszkont légitársaságok egyik legnagyobb csomópontja. Összesen 38 ország 139 úticélja érhető el innen. 2004-ben teherszállításban a 2., személyszállításban a 7. legforgalmasabb német repülőtér.
Három nagy pályaudvar működik a városban, a kölni pályaudvar, a repülőtéri pályaudvar és a Köln Messe/Deutz vasútállomás.
A kölni pályaudvar Németország vasútközlekedésének nyugati csomópontja. Több várossal van összeköttetésben.
A város közlekedési csomópont; itt találkozik a A3-as és az A4-es autópálya. A város nyugati és északi részén fut az A1-es autópálya. Köln körül egy körgyűrű van, amit Kölner Ringnek neveznek.
Köln déli részén fut az A59-es autópálya, amely a reptér érintésével Bonnba vezet. Az A57-es autópálya Köln város központjától Neuss és Krefeld érintésével Hollandiáig vezet.
Köln fontos egyetemi város. A Kölni Egyetem (Universität zu Köln) Európa egyik legrégebbi egyeteme: 1388-ban alapították, ezzel a Német-római Birodalomban csak Prága, Bécs és Heidelberg előzte meg. 1798-ban a franciák bezárták, és csak 1919-ben nyitotta meg újra kapuit.
Napjainkban 43 000 hallgatójával az egyik legnagyobb egyetem Németországban, és főként a gazdasági képzései elismertek. Hét karán mintegy 200 tudományágat oktatnak. Működtetője Észak-Rajna–Vesztfália szövetségi tartomány.
1926-ban Kölnben mutatták be Bartók Béla A csodálatos mandarin című balettjét.
2005-ben Kölnben tartották a katolikus XX. Ifjúsági Világtalálkozót, amely XVI. Benedek pápa első külföldi útja volt.
A középkorban Köln fontos keresztény és fejedelmi központ volt. A kölni dóm a legnagyobb gótikus templom Észak-Európában. 1996-ban a világörökség része lett. Köln a második világháború alatt súlyosan megsérült, de a háború után teljesen újjáépítették. Ma számtalan galéria, színház, mozi található benne.
2014-ben Kölnben tartották a 17. Fiatal Zenészek Eurovízióját.
Goethétől Heinéig számtalan alkotót inspirált a város karaktere versek, balladák írására. Sok német nyelvű regény Kölnben játszódik. A város két irodalmi díjat adományoz rendszeresen: a Heinrich Böll-díjat és a Rolf Dieter Brinkmann Ösztöndíjat.
Köln színházai: a Kölni Színház és a Kölni Opera. További ismert színházak: Arkadaş Theater, Artheater, Atelier-Theater, Solana Theater, Casamax-Theater, Cassiopeia Theater, Comedia, Drama Köln, Freies Werkstatt-Theater, Gloria-Theater, Hänneschen-Theater (A város bábszínháza), Horizont-Theater, Kölner Künstler-Theater, Klüngelpütz Kabarett-Theater, Musical Dome, Piccolo-Theater, Puppentheater Lapislazuli, Senftöpfchen-Theater, Studiobühne Köln, Theater am Dom, Theater am Sachsenring, Der Keller-színház, das Theater im Bauturm, Theater im Hof, Theater Tiefrot, Theaterhaus Köln und das Millowitsch-Theater.
Köln főbb nevezetességei:
A Nyugatnémet Rádió és Televízió székhelye a városban van, 3500 munkatárssal. Itt található a Deutschlandfunk központja is. A Deutsche Welle 2003-ig Kölnben székelt, majd átköltözött Bonnba. A város helyi rádiója a Radio Köln.
Az RTL Csoporthoz tartozó RTL, Super RTL, VOX és n-tv a kölni belvárosban alakította ki központját. 2005 októbere óta itt működik a Center TV. Az RTL Cobra 11 tévésorozata a városban és környékén játszódik, a dóm minden részben látszik.
Az EMI Music Germany 2000 augusztusában Braunsfeldben hozta létre székhelyét.
Köln legfontosabb újságjai a Kölnische Rundschau és a Kölner Stadt-Anzeiger. A város legnagyobb bulvárlapja az Express. A Capital és az Impulse gazdasági lapokat is Kölnben nyomtatják.
A kölni sör (Kölsch) egy világos, felső erjesztésű sör, átlagos szesztartalma 4,9%. A kölni sörkészítés hosszú hagyományra épül, eredete 873-ig nyúlik vissza. A mai formájában kb. 100 éve gyártják.[9][10] (Kölschnek nevezik a német nyelv helyi dialektusát is.)
Testvérvárosok betűrendben, a kapcsolat létrejöttének évével
|
|