Stanisław Witkiewicz

Ebben a cikkben a Stanisław Witkiewicz témáját járjuk körül, amely egyre nagyobb érdeklődést váltott ki a társadalom különböző területein. A Stanisław Witkiewicz olyan téma, amely vitát és elmélkedést váltott ki, és olyan alapvető kérdésekkel foglalkozik, amelyek közvetlenül befolyásolják az emberek életét. Ebben a cikkben a Stanisław Witkiewicz-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és megközelítéseket fogjuk megvizsgálni, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról. Tanulmányok, tanúvallomások és releváns adatok elemzésével arra törekszünk, hogy rávilágítsunk erre a témára, és hozzájáruljunk a Stanisław Witkiewicz-ről szóló ismeretek gyarapításához.

Stanisław Witkiewicz
Jacek Malczewski: Stanisław Witkiewicz (1897)
Jacek Malczewski: Stanisław Witkiewicz (1897)
Született1851. május 21.[1][2][3]
Pašiaušė
Elhunyt1915. szeptember 5. (64 évesen)[4][3]
Lovran
Állampolgárságaorosz
HázastársaMaria Witkiewiczowa
GyermekeiStanisław Ignacy Witkiewicz
SzüleiElwira Szemiot
Ignacy Witkiewicz
Foglalkozása
IskoláiMüncheni Képzőművészeti Akadémia
KitüntetéseiCross of Independence
Halál okagümőkór
SírhelyePęksowy Brzyzek National Cemetery in Zakopane
Stanisław Witkiewicz aláírása
Stanisław Witkiewicz aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Stanisław Witkiewicz témájú médiaállományokat.

Stanisław Witkiewicz (1851. május 8. – Lovran, 1915. szeptember 5.) lengyel festő, építész, író és művészetteoretikus, Stanisław Ignacy Witkiewicz[5] apja.

Élete

Szülei Ignacy Witkiewicz és Elwira Szemiot. 1869 és 1871 között Pétervárott, majd 1872 és 1875 között Münchenben tanult. Tanulmányai után visszatért Lengyelországba, és a Wędrowiec folyóirat művészeti kritikusaként dolgozott.

1890-ben Zakopanéba költözött, és a gorálok művészetének ihletésére számos nagyszerű villát tervezett és épített, valamint belső tereiket „Zakopane-i stílusában” rendezte be.[6] A Na przełęczy című könyv szerzője (A hegyszorosnál, 1891), amelyet „Tátrai evangéliumként” ismernek, felidéz egy Zakopane régióból származó régi történetet.[7] Zakopane városának tett szolgálataiért díszpolgári címet kapott. Festőként elsősorban a Magas-Tátra tájait és az 1863-as januári felkelés jeleneteit festette meg.

Válogatott publikációk

  • Policja a sztuka (1902)
  • Chrześcijaństwo i katechizm. O nauce religii w szkołach galicyjskich (1904)
  • Przełom
  • Życie, etyka i rewolucja
  • Tygodnik Illustrowany (1889–1890)
  • Po latach (1905)
  • Z Tatr (1907)
  • Monográfiák: Juliusz Kossak (1900), Aleksander Gierymski (1903), Matejko (1908)

Magyarul

  • Az anya; ford. Kerényi Grácia; in: Tangó. Modern lengyel drámák; utószó Elbert János; Európa, Budapest, 1968
  • Drámák; ford. Kerényi Grácia, utószó Elbert János; Európa, Budapest, 1973
  • Az őrült és az apáca / Az anya. Drámák; ford. Kerényi Grácia, utószó Keszthelyi András; Kriterion, Bukarest, 1983
  • Az ősz búcsúja. Regény; ford. Körner Gábor; Jelenkor, Pécs, 2002
  • Telhetetlenség; ford. Körner Gábor; Jelenkor, Pécs, 2005

Képgaléria

  • Ukrán éjszaka (1895)
    Ukrán éjszaka (1895)
  • Tavaszi köd (1897)
    Tavaszi köd (1897)
  • Virágzó almafák (1899)
    Virágzó almafák (1899)
  • Birkák a ködben (1900 körül)
    Birkák a ködben (1900 körül)
  • Tó tavirózsával (1901)
    Tó tavirózsával (1901)

Irodalom

  • Stanisława Witkiewicza styl zakopiański, Teresa Jabłońska, wydawnictwo BOSZ, 2008, ISBN 978-83-7576-029-3
  • Maciej Masłowski: Stanisław Witkiewicz odczytany na nowo, „Twórczość” 1972, 10. o

Jegyzetek

  1. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. május 3.)
  2. ↑ Internetowy Polski Słownik Biograficzny (lengyel nyelven)
  3. ↑ a b szerzői kollektíva: Internetowa encyklopedia PWN (lengyel nyelven). (Hozzáférés: 2023. április 7.)
  4. ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  5. ↑ 1885. február 24-én született Stanislaw Witkiewicz jakd.hu
  6. ↑ „Villa Koliba“, „Pod Jedlami“, „Pepita“ („Łada“), „Korwinówka“, „Zofiówka“ és mások.
  7. ↑ Julian Krzyżanowski utószava: A tehénbőr. Hundert polnische Volksmärchen, Gustav Kiepenheuer Verlag, Leipzig und Weimar 1987, 436. o.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Stanisław Witkiewicz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Kapcsolódó szócikkek

Ez a lengyel személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!