A Sramó Gábor világában sokféle megközelítést, véleményt és nézőpontot találunk. Akár a tudomány, az irodalom, a politika vagy bármely más terület szempontjából, a Sramó Gábor a történelem során tanulmányozás, vita és elmélkedés tárgya volt. Ebben a cikkben a Sramó Gábor-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Elemezzük azokat a különböző elméleteket, kutatásokat és felfedezéseket, amelyek hozzájárultak a Sramó Gábor-ről alkotott ismereteink bővítéséhez, valamint az ellentmondásokhoz és kihívásokhoz, amelyekkel jelenleg szembesül. Ezzel az átfogó elemzéssel megpróbáljuk megvilágítani ezt a releváns és érdekfeszítő témát, és látni fogjuk, hogyan formálta és alakítja tovább világunkat.
| Sramó Gábor | |
| Született | 1964. június 23. (60 éves) Pécs |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Bábszínészképző Tanfolyam (-1986) Janus Pannonius Tudományegyetem (-1988) |
| Színészi pályafutása | |
| Híres szerepei | Bernard Arthur Miller: Az ügynök halála Richter Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk |
Sramó Gábor (Pécs, 1964. június 23.) magyar bábszínész, rendező, színházigazgató, a pécsi Bóbita Bábszínház[1] örökös tagja.
Tanulmányait a Nagy Lajos Gimnázium irodalmi-drámai osztálya (1982) után a Bábszínházképző Stúdióban végezte (1986), majd 1988-ban végzett a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem magyar–népművelés szakán.
1984–1991 között a pécsi Bóbita Bábszínház bábszínésze, ahol főleg karakterszerepeket játszott, de több előadást is rendezett. 1991-től a kecskeméti Ciróka Bábszínház ügyvezető igazgatója. 1994-től a Bóbita Bábszínház művészeti vezetője.
Háromévente megrendezi a Pécsi Nemzetközi Felnőttbábfesztivált. A kilencvenes évek közepén UNIMA kisdiplomával ismerték el tevékenységét.