Speyer
Megjelenés
áthelyezés az oldalsávba
elrejtés
Speyer város (középkori latin neve: Spira) Németországban, Rajna-vidék-Pfalz szövetségi tartományban.
Fekvése
A Rajna bal partján, a Rajna és a Speyerbach összefolyásánál található.
Története
![](//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9d/20111127Speyer15.jpg/160px-20111127Speyer15.jpg)
A dóm belső részlete
![](//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8c/20120909Speyer_Domausblick02.jpg/260px-20120909Speyer_Domausblick02.jpg)
A város látképe
![](//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/58/Fu%C3%9Fgaengerzone_Speyer_08_04_2012.JPG/260px-Fu%C3%9Fgaengerzone_Speyer_08_04_2012.JPG)
A város egy részlete a háttérben a dómmal
![](//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/73/Aerial_photograph_Speyer_Cathedral.jpg/260px-Aerial_photograph_Speyer_Cathedral.jpg)
A dóm látképe a várossal légifelvételen
Speyer nevét az 5. században említették először Spira formában. A település a rómaiak idején a Civitas Nemetum nevet viselte. A 4. századtól kezdve a kereszténység egyik központja, 348-ban pedig már püspökségi székhely volt, ami később a pogány barbárok betörései következtében megszűnt és csak 610-ben éledt új életre.
A 14. század elejétől a 18. század végéig szabad birodalmi város története évszázadokon át összefüggött a Német Császárság történetével. A városban több mint ötven birodalmi gyűlést tartottak. A híres 1529 évi gyűlésen az evangélikus hercegek és rendek tiltakozást nyújtottak be, vagyis protestáltak a többség reformációellenes határozatai ellen, innen származik a protestáns elnevezés. Az első német császárok gyakran laktak a városban. 1527-től 1689-ig, némi megszakításokkal, a német birodalmi kamara-törvényszéknek volt székhelye. 1689-ben Monclar francia generális feldúlta. 10 év múlva a város romjaiból felépült ugyan, de korábbi jólétét vissza nem szerezhette. A spanyol, osztrák örökösödési, a hétéves és a francia forradalmi háborúkban is gyakran tettek a franciák benne kárt. 1801 és 1814 között Donnersberg francia départementhoz tartozott. Napóleon bukása után Speyer Bajorországhoz került az 1945-ös új tartományi felosztásig. A történelmi városközpont sértetlenül vészelte át a második világháborút; az a néhány bomba, amely a településre hullott, csupán a vasúti közlekedésben okozott kárt.
Látnivalók
- A speyeri dóm 1981 óta az UNESCO világörökség része. A dóm építését II. Konrád császár 1030-ban kezdette meg és IV. Henrik uralma alatt, 1061-ben fejezték be. A dómot a német császárok temetkező helyéül szánták; itt nyugosznak II. Konrád, III., IV. és V. Henrik, Sváb Fülöp, Habsburgi Rudolf, Nassaui Adolf, Osztrák Albert és több császárné. A dóm 1450. leégett, 1689-ben és később, 1794-ben a franciák égették fel; ezután magtárul szolgált. Csak 1822. Miksa József bajor király közreműködése folytán adatott ismét vissza eredeti rendeltetésének és restauráltatott egészen. A templom bazilika-épület 1 keleti kereszthajóval, nyugati előcsarnokkal, két kupolával és 4 toronnyal, amelyek közül a nyugatiak 73 méter magasak. A templom 134, a kereszthajó 73 méter hosszú; a középhajó 15 méter széles és 33 méter hosszú; egész területe 4470 m². Az előcsarnokba (császárcsarnok) három hatalmas portále vezet; benne láthatók az itt eltemetett császárok homokkőszobrai; a királykórus 12 lépcsővel magasabb, mint a középhajó és ennél egy pár lépcsővel magasabb a püspöki kórus, amelyben Habsburgi Rudolf emléke látható Schwanthalertől és Nassaui Adolfé Ohnmachttól. A dóm legkiválóbb díszei a Schrandolph-féle freskók (1845-53), amelyek I. Lajos bajor király és II. Miksa művészetszeretetének köszönhetik keletkezésüket.
- 2021 óta a zsidóudvar a Speyer, Worms és Mainz zsidó öröksége világörökségi helyszín része.
- Kunstverein Speyer
- Künstlerbund Speyer
- Speyeri városi galéria
- Pfalz történelmi múzeuma
Gazdaság
- Repülőgépgyártás
- Villamosipar
- Gépipar
- Vegyipar
- Szigetelőanyagok gyártása
- Nyomdászat
- Turizmus
Híres emberek
Díszpolgárok
- 1832 – Joseph von Stichaner, miniszterelnök
- 1837 – Carl Albert Leopold Freiherr von Stengel, Pfalz miniszterelnöke
- 1841 – Carl Theodor Fürst von Wrede, Pfalz miniszterelnöke
- 1842 – Georg von Jäger, pedagógus
- 1853 – Johann von Schraudolph, művész
- 1853 – Joseph Schwarzmann, művész
- 1864 – Anton Nickel, jogász
- 1871 – Jakob Freiherr von Hartmann, tábornok
- 1871 – Sigmund Heinrich Freiherr von Pfeufer, Pfalz miniszterelnöke
- 1895 – Otto von Bismarck, birodalmi kancellár
- 1895 – Heinrich Hilgard, mecénás
- 1909 – Adolf Ritter von Neuffer, Pfalz miniszterelnöke
- 1909 – Dr. Ludwig Freiherr von Welser, Pfalz miniszterelnöke
- 1909 – Dr.-Ing. Gabriel von Seidl, építész
- 1923 – Dr. William Scharsmith, amerikai orvos
- 1933 – Adolf Hitler (törölve 1946-ban)
- 1933 – Paul von Hindenburg, vezértábornagy, birodalmi elnök
- 1933 – Georg Ludwig Siebert (törölve 1946-ban)
- 1947 – Prof. Dr. med. Friedrich Voelcker, orvos
- 1950 – Hans Marsilius Purrmann, művész
- 2002 – Dr. Bernhard Vogel, Rajna-Pfalz és Türingia miniszterelnöke
- 2003 – Luise Herklotz, politikus (SPD)
A városban születtek
- 1808, szeptember 14., Georg Friedrich Kolb, † München, 1884. május 15., német publicista és politikus, a frankfurti parlament tagja
- 1809 – Georg Friedrich Blaul, lelkész és költő
- 1829 – Anselm Feuerbach, festő
- 1879 – Karl Becker, tábornok
- 1880 – Hans Purrmann, festő
- 1895 – Heinrich Hilgard, mecénás
- 1918, augusztus 20., Luise Herklotz, német politikus, SPD
- 1953 – Eberhard Bosslet, képzőművész
- 1954 – Dieter Mack, zeneszerző
- 1977 – Ralf Schmitt, profi labdarúgó
- 1984 – Matthias Langkamp, labdarúgó a VfL Wolfsburg csapatban
Polgármesterek
- Ebelin vor dem Münster (1294 körül)
- Bernhard zur Krone (1294 körül)
- Contze Fritze (1390 és 1409 között)
- Hans der Elder Fritze (1390 és 1409 között)
- Hensel Muttersteder (1390 és 1409 között)
- Friederich Fritze (15. század)
- Peter Fritze (15. század)
- Claus von Rinckenberg (15. század)
- Engel von Rinckenberg (15. század)
- Conrad Roseler (15. század)
- Martin Stossel (15. század)
- Eberhart Meinsheim (15. század)
- Friedrich Meurer (1531–1563)
- Christman Petsch (1575–1593)
- Haman Petsch (1563–1573)
- Jakob Meurer
- Jakob Friedel Meurer
- Johann Paul Fuchs (1689 körül)
- Georg Ernst Rützhaub (1689 és 1700 között)
- Israel Kümmich (1689 és 1700 között)
- Johann Peter Schreyer (1700 után)
- Johann Conrad Schwanckhardt (1700 után)
- "Maire" Karl Ludwig Petersen (1792)
- "Maire" Johann Adam Weiß (1796–?)
- "Maire" Johann David Staub (1796–?)
- "Maire" Franz Freytag (1800–1801)
- "Maire" Johann Adam Weiß (1801 és 1804 között)
- "Maire" David Staub (1801 és 1804 között)
- "Maire" Ludwig Wilhelm Sonntag (1804–1809)
|
- "Maire" Georg Friedrich Hetzel (1809–1813)
- Franz Reichardt (1814–1819)
- Georg Friedrich Hetzel (1819–1829)
- Friedrich August Heydenreich (1830–1832)
- Georg Friedrich Hetzel (1833–1838)
- Georg Friedrich Hilgard (1838–1843)
- Georg Friedrich Kolb (1848–1849)
- Georg Friedrich Haid (1859–1868)
- Johann Conradt Eberhardt (1868–1874)
- Georg Friedrich Haid (1875–1884)
- Georg Peter Süß (1885–1894)
- Dr. med. Friedrich Weltz (1894–1897)
- Philipp Serr (1897–1904)
- Philipp Lichtenberger (1904–1911)
- Dr. Ernst Hertrich (1911–1914) (az első hivatásos polgármester)
- Dr. Otto Moericke (1917–1919)
- Karl Leiling (1919–1943; 1923-tól főpolgármester)
- Rudolf Trampler, vezető náci propagandista (1943–1945)
- Karl Leiling (főpolgármester; 1945–1946)
- Hans Hettinger (főpolgármester; 1946)
- Paul Schaefer (főpolgármester; 1946–1949)
- Hermann Langlotz (alpolgármester; 1946–1949)
- Dr. Paulus Skopp (főpolgármester; 1949–1969)
- Bertram Hartard (alpolgármester; 1948–1952)
- Stefan Scherpf (alpolgármester; 1956–1984)
- Dr. Christian Roßkopf (főpolgármester; 1969–1995)
- Werner Schineller (főpolgármester; 1995-től)
- Hanspeter Brohm (alpolgármester; 1995-től)
|
Partnervárosok
Kurszk, Oroszország,
Spalding, Nagy-Britannia,
Chartres, Franciaország,
Ravenna, Olaszország,
Gniezno, Lengyelország,
Yavne, Izrael
Jegyzetek
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
- ↑ ShUM Sites of Speyer, Worms and Mainz. whc.unesco.org (Hozzáférés: 2021. augusztus 11.)
További információk (német nyelven)
![Commons:Category:Speyer](//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/50px-Commons-logo.svg.png)
A
Wikimédia Commons tartalmaz
Speyer témájú médiaállományokat.