Siklós István

A mai világban a Siklós István olyan téma, amely a mindennapi élet minden területén nagy jelentőségűvé és relevanciára tett szert. A személyestől a szakmaion át a társadalmi szféráig a Siklós István érdeklődési terület és állandó vita tárgyává vált. Hatását számos aspektusban érzékelték, ellentmondó véleményeket, elméleteket és kutatásokat generálva, amelyek igyekeznek teljes mértékben megérteni a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatását. Ebben a cikkben a Siklós István különböző aspektusaival fogunk foglalkozni, feltárva jelentését, következményeit és jövőbeli fejlődésének lehetséges útjait.

Siklós István
Született1936. május 31.
Budapest
Elhunyt1991. augusztus 27. (55 évesen)[1]
London
Állampolgársága
Foglalkozása
Tisztségetanácsos (1991. január – 1991. augusztus 27.)
IskoláiLondoni Egyetem

Siklós István (Budapest, 1936. május 31. – London, 1991. augusztus 27.) emigráns magyar költő, műfordító, szanszkritológus. A BBC magyar adásának szerkesztője volt.

Élete

Középiskoláit Budapesten végezte. Az 1950-es években kezdett el jógával foglalkozni. Az 1956-os forradalomban a Széna Téren harcolt Szabó bácsi csapatában. Eleinte Indiába akart emigrálni, de ez meghiúsult, így Angliába került.[2] A Londoni Egyetemen szanszkrit költészettant és magyar irodalmat tanult. Publikált Az Irodalmi Újságban, a Magyar Műhelyben, az Új látóhatárban.[3] 1964-től a BBC magyar osztályának munkatársa. 1978-tól A Magyar írók Angliában c. műsort szerkesztette, itt mutatta be többek között Határ Győzőt, Sárközi Mátyást, Gömöri Györgyöt. Népszerűsítette az itthon maradt költőket is, Pilinszky Jánost elsők között fordította le angolra (kötetben nem jelent meg).[4] 1980–1989 között a BBC magyar adásának vezetője volt.[5] Szabó Andrással és Czigány Lóránttal együtt alapította a Szepsi Csombor Kört – Szabó rövid idő után kilépett. Ritkán megszólaló költő volt, a Csönd erdeje előtt 24 szakaszból álló költemény 1956-ról.[6] 1991 januárjában Magyarország londoni nagykövetségének tanácsosa lett és követi címet kapott.[5]

Művei

  • Ember5húrral, 1968 (versek)
  • Szövegek, 1973 (tanulmány)
  • Csönd erdeje előtt, 1981 (versek)
  • Világ világossága mögöttem, 1992 (válogatott művek, szerk. Czigány Lóránt)[7]

Jegyzetek

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
  2. ↑ Remetei kéziratok 90/1
  3. ↑ Borbándi Nyugati magyar írók lexikona és bibliográfiája
  4. ↑ Magyarul Bábelben
  5. ↑ a b Borbándi Nyugati magyar írók lexikona
  6. ↑ Remetei Kéziratok 1990/1
  7. ↑ Kortárs Magyar írók

Források