Scriptores historiae Augustae
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Scriptores historiae Augustae hatását a mai társadalom különböző aspektusaira. A Scriptores historiae Augustae az elmúlt években érdekes és vitatéma lett, ellentmondó véleményeket generálva és különféle reakciókat váltva ki a közvéleményben. Mélyreható elemzéssel megvizsgáljuk, hogy a Scriptores historiae Augustae hogyan hatott a kultúrára, a gazdaságra, a politikára és más releváns területekre. Ezenkívül megvitatjuk a Scriptores historiae Augustae rövid és hosszú távú hatásait, valamint a lehetséges jövőbeli kilátásokat. Ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és részletes képet adjon a Scriptores historiae Augustae-ről, kiemelve annak jelentőségét a mai társadalomban.
| Fenséges történetek | |
| Historia Augusta | |
 | |
| Szerző | nem ismert |
| Eredeti cím | Scriptores historiae Augustae |
| Megírásának időpontja | 4. század |
| Nyelv | latin |
| Témakör | római császárok életrajzai |
| Műfaj | életrajzgyűjtemény |
| Részei | 30 fejezet |
| Kiadás | |
| Magyar kiadás | Historia augusta: Császárok története, Debrecen, Multiplex Media, 2003, ISBN 9632102983, 633 p |
| Külső hivatkozás | [1] |
 A latin Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Fenséges történetek témában. | |
Scriptores historiae Augustae (röviden Historia Augusta), azaz „Fenséges történetek” néven nevezik azt az ókori császáréletrajz-gyűjteményt, mely Hadrianus császártól Numerianus császárig 30 császár életrajzát tartalmazza.
Leírása
A gyűjteményből hiányoznak a 244-től 253-ig terjedő időszak császárai. Maga az életrajz-gyűjtemény hat történetírót nevez meg szerzőként. E hat életrajzíró Aelius Spartianus, Vulcanius Gallicanus és Trebellius Pollio, akik Diocletianus alatt, továbbá Flavius Vopiscus Syracusius, Aelius Lampridius és Iulius Capitolinus akik Nagy Konstantin alatt éltek a fennmaradt szövegek tanúsága szerint. A kutatás mai állása szerint viszont ezek a személyek nem léteztek, az egész gyűjteményt egy, valószínűleg Iulianus császár alatt élt szerző állította össze. E szerzők Suetonius követőjének állítják be magukat.
A műből a pogány császárok apologetikáját olvashatjuk ki – ezzel valószínűleg a szerző saját korának keresztényekkel szemben tanúsított politikáját kritizálja, a múlt eseményeibe csomagolva a kritikát (retrospectio). Az életrajzgyűjtemény szerzője számos forrást használt fel: említésre kerül Marius Maximus életrajza Macrinusról és Heliogabalusról; Hérodianosz műve, Dexipposz írásai, Sextus Aurelius Victor, Eutropius és Ammianus Marcellinus is. Egyes császárok önéletrajza is feldolgozásra került. Noha a szerző Suetonius követőjének tartja magát, mégse követi következetesen annak kategóriáit. Emiatt, valamint a tendenciózusan előadott csodajelek és novellisztikus elemek miatt valószínű a pogány jó császárok apologetikája.
Jegyzetek
Források
- Michael von Albrecht: A római irodalom története I.–II. (ford. Tar Ibolya). Budapest: Balassi Kiadó. 2003–2004. ISBN 963 506 523 X és ISBN 9635065744
- Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.
Magyarul
- Historia augusta: Császárok története. A bevezető tanulmányt írta Havas László. Sajtó alá rend. Burai Erzsébet et al. A jegyzeteket készítette Takács Levente. Debrecen: Multiplex Media. 2003. 49. o. ISBN 963-210-298-3
- Historia Augusta. Válogatás: Felséges történet. Fordította Terényi István. Válogatta Ferenczy Endre. A bevezetést írta Hahn István. A jegyzeteket összeállította Kulcsár Zsuzsanna. Budapest: Gondolat. 1968. 310. o.
